Kőtábla

Miért ne bántsuk az erdőt? Már a Gilgamesben benne van…

Miről van szó a Gilgamesben? Arról, hogy az ember – Gilgames – legnagyobb bűne, hogy kivágja a szent erdőt, benne az éghez érő fát, csak azért, mert megirigyelte az istenek tulajdonságát: a teremtést. Gilgames a kivágott fából kaput épít a városának – Uruknak –, de barátjának – Enkidunak –, aki elárulta gyermekkora édenkertjét – a cédrus erdőt –, az árulásáért meg kell bűnhődnie, ezért később megbetegszik és meghal…

Világirodalmi szenzáció a DRÓTon! A nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. Ha szerinted is lehet fontos és érvényes üzenete a több ezer éve írott verseknek a ma élő emberek számára is, akkor olvasd el és add tovább.

Warsan Shire

Otthon – a vers, ami megváltoztathatja a világot

„senki sem teszi gyermekét hajóra / hacsak nem a víz biztosabb mint a föld” – Londonban a Hamlet legújabb feldolgozásának végén, a Sherlock Holmes sztárja Benedict Cumberbatch egy szomáliai-angol költőnő versének egyetlen sorával kampányol a menekültek támogatásáért. Sikerrel. Nem csak ez az egy sor erős a versben, hanem az egész költemény. Warsan Shire Otthon című versét a költőnő előadásában meghallgathatjátok és magyarul is elolvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában.

Bonita Avenue – regényrészlet

Peter Buwalda 1971-ben született Brüsszelben. Újságíróként, könyvkiadóknál és irodalmi lapnál is dolgozott. 2010-ben jelent meg első regénye, a Bonita Avenue, mely több mint 300000 eladott példánnyal rögtön bestsellerré vált, közel tíz nyelvre lefordították és számos díjra jelölték. A kortárs holland író könyve most jelent meg magyarul is, amiből ízelítő részletet olvashattok a DRÓT világirodalmi sorozatában.

Helen Creese

Az utolsó kawi kutató – beszélgetés Helen Creese-el

A DRÓT főszerkesztője 2013-ban a Balin rendezett Ubud Writers and Readers irodalmi fesztivál vendégeként találkozott Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval és vele beszélgetett a sziget ősi irodalmáról és nyelvéről. Ezt az interjút akkor a Kultúrpart hozta, most Helen Creese nagyesszéje mellett, fontos háttérinformáció gyanánt, újraközlést olvashattok.