Ügynöke voltam a vermeknek
Zádori Bence öt verse a DRÓTon!
Ne féljetek!
„Íme, az ország két részre szakad…” – írja versében Turi Tímea. Nem, ez nem közéleti publicisztika lesz, hanem verselemzés. Szoros olvasás, laza írás, személyes értelmezés arról, hogy és akkor most mi van. Nem megijed, nem fordul el, nem retteg, nem fél: hanem kattint és olvas.
Buzi-e vagy?
„Európa nagy és dicső, és újra az fog lenni.” – jósolta megkérdőjelezhetetlen előrelátással a Konzervatív Hallgatók elnöke, miközben tahóságukkal kiharcolták maguknak azt a bizonyos 15 perc hírnevet, néhány leszbikus és biszexuális lány békés tiltakozása közben. De honnan ez az elképesztő önbizalom és mi történik itt valójában? Hanzély Márton És akkor mi van? sorozatának újabb részét olvashatjátok a DRÓTon.
A humanizmus halott?
Milyen volt a 80-as években és milyen ma irodalomtörténetet írni Magyarországon? Miért volt a magyar reneszánszkutatás a világ élvonalában akkoriban? Kreatívak-e a magyar bölcsészek? Mi a humanizmus? Kell-e félnünk a muszlimoktól? Mi szabhat határt a gyűlöletnek a társadalomban? Hogyan dolgozhatóak fel a múlt tragédiái? Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, az ELTE címzetes egyetemi tanárával, Ács Pállal beszélgettünk.
Hobbi művészek, hobbi politikusok, hobbi emberek
A bölcsészek, tanárok és orvosok helyzetét vizsgáló rövid gondolat-, és vitaindító írásomat három nap alatt több tízezer ember olvasta el, s rengetegen adták tovább. Köszönöm. Pedig felületes volt, éppen csak „belecsaptam a lecsóba”, mert akkor még nem beszéltünk a művészek helyzetéről. Arról, hogy a művészet sokkal nagyobb mértékben van ma – két oldalról is – „megtámadva”, mint bármikor a történelem során. Arról, hogy ma kétféle művészetet „fogad el” többé-kevésbé a közvélemény. Az „állami művészetet” és a „hobbi-művészetet”. Pedig valójában egyiknek sincs sok köze a művészethez.
Magyarország az én hazám is
„Los Angelesben is magyarul álmodtam. Magyar költő vagyok, aki történetesen cigány. A cigányságom pedig adottság, nem érdem, nem szégyen, így akarta a jóisten, és nem cserélném el másra.” – a költő és divattervező Galyas Éva Klárával készült beszélgetésünket és a költőnő verseit olvashatjátok a DRÓTon.
Autózz Bezzegországban
VW-botrány ide vagy oda, a bezzegek bizony imádnak autózni és tehetik is, hiszen szuper utakon, jobbnál-jobb járgányokban ülve suhanhatnak és száguldozhatnak, sőt még egy-egy sört is leguríthatnak előtte, a rendőr úgysem állítja meg őket és trafipax is alig van. Vagy mégsem? Német… akarom mondani bezzegországi tudósítónk autóügyi szubjektív összefoglalója a DRÓTon.
Egy betegszállító költő vallomása
„Ma reggel megkaptam jó kis fizetésemet, mind az 57 000 forintot, mostanra maradt is belőle 25 000. Pedig alig vettem valamit, csak azt, amire úgy általában szükség van az életben. Sötét düh és levertség váltogatja bennem egymást.” – Barna T. Attila költő, újságíró így indította keserű vallomását. De ami ezután következik az az igazi feketeleves…
Mint a tűzzel… a demokrácia kritikája 1915-ből
„A helyzet hát az, hogy ránk erőszakolnak egy rendszert, melyben „bizonyos kötelezettségek” fejében „bizonyos jogokkal” bírunk. Hogy ezek milyenek, azt elsősorban az elfogadott szokások és intézmények határozzák meg.” – Az itt olvasott töredék Békássy Ferenc két – eddig ismert – utolsó írásának egyike, melyet vélhetőleg már Pápán, a Magyar Királyi Lovas Honvéd Távíróiskolában írt. Nem sokkal később őt és huszár társait az északi frontra vitték, ahol elesett. Ezen a héten lesz 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében 2015 június 25-én emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket!
És boldogan élnek, míg az anyát ki nem végzik
Amiért keresztényhez ment férjhez: száz korbácsütés. Mert kereszténynek vallja magát, az ítélet: halál.