„Pesten vér folyik! Nagy Imre újra miniszterelnök! De későn.” – Különleges, eddig sehol nem közölt dokumentumot adunk közre a nemzeti ünnep alkalmából a DRÓTon. Egy szegedi tanár naplóját, amelyet soha, sehol eddig nem olvashattak. – Megjelent 2015. október 23-án a DRÓTon.
„A diktatúra a mindenkiben sunyító félelemre alapoz.” – mondta Orcsik Roland költő, aki keveset ír feleségéről, sokat kutyájáról. Könyvét a véletlen rendezte ciklusokba. Nem fél visszanyúlni Petőfi költészetéhez és a tájvershez. Istennel ellentmondásos a viszonya. Felháborítja, ahogy a politika próbálja kisajátítani például Hamvas Bélát, a szakma pedig nem tesz semmit.
Hatalom, politika, propaganda. Kerítés, bevándorlók, közmunka. Közállapot. Kéretlenül is ömlik ránk a napi hír, bölcsesség, érvek, indulat, harag. Természetes, hogy egy kortárs színházi fesztiválon, a THEALTER-en is számos előadás foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Túl látunk-e azonban az aktuális közbeszéd felszínén, vagy csak hajtogatjuk az ismert fordulatokat az összekacsintás reményében?
Mi is történik valójában a szegedi pályaudvaron, avagy hogyan segítenek a szegedi civilek a városukba érkező migránsokon? Videó egy példaértékű összefogásról, melyet az INTROblognak köszönhetünk.
A Betyársereg mintegy harminc tagja hétfőn felvonult a szegedi pályaudvar előtt kialakított, menekülteket segítő állomásnál. Azt mondták, éppen arra jártak.
Van, aki szerint ő az „új Tömörkény”, olvasói szerint írásaiban megszólal „Szeged valódi hangja”, míg mások szerint a klasszikus próza új életre keltője. Szeged provincializmusáról, fontosságáról, főváros és vidék kapcsolatáról, magányról és közösségről, kánonról és kirekesztésről, legújabb könyvéről és a valódi közösségek hiányáról beszélgettünk Bene Zoltánnal, Szeged meghatározó prózaírójával.
Salome táncolt és dalolt nekem, – De nem kivánta érte ősz fejem. Inkább magáét tette az ölembe, A földre térdelt s úgy emelt a mennybe.
Megjelent Móra Ferenc szeretőjéhez írott titkos verseit tartalmazó kötete.
Van egy kép a számítógépemen és valahol valóságosan is, van egy kép, négy alak rajta, három „klasszikus” fémkuka mögött, a Tömörkény Gimnázium udvarán, öltönyben. 1991 májusa, fekete-fehér világ.