Magyarországon másképp történt

Gyermekekről, ráadásul azok bántalmazásával kapcsolatban dönteni, ráadásul törvényi szinten, a legszélesebb körű tudományos-szakmai megalapozás nélkül – ez megdöbbentő felelőtlenség, hiszen potenciálisan éppen az átgondolatlan és minden szakmai-tudományos hátteret nélkülöző szabályozások árthatnak a legtöbbet a gyerekeknek. Ha engem szülőként valami felháborít, akkor pontosan ez az.

Túl a szerelmen?

„És az ember nem érti a görög fiúszerelmet sem, amíg nem tudja, hogy ki az ephébos. Ennek a fiúszerelemnek minden sötét és elaljasodott vonzalomhoz semmi köze sincs, ahogy nincs köze hozzá a sapphói szenvedélynek. Az ephébos az az ifjú, akinek láttán minden Sókratésnek az esze meg kellett, hogy bomoljon. Nincs más mód ehhez az ifjúhoz közeledni, mint a szerelem. Természetes, hogy az ifjak egymásba szeretnek, de még természetesebb az, hogy az ephébosba beleszeret az érett férfi: az, aki mérhetetlenül jobban tudja minden asszonynál és leánynál, éppen nemének azonosságánál fogva jobban, hogy mi és ki ez a Phaidros.” – írja Hamvas Béla.

Ez normális? Hova vezet?

„Értékrendek, rendszerek felbomlása folyik, és sok mindentől függ, mi mivé fejlődik…” – Két hete jelent meg a DRÓTon Hétvári Andrea Kellenek-e az óvodásoknak „melegmesék”? című írása, ami számtalan hozzászólást eredményezett. Az egyik olvasónk – Szakáli Anna – egy levelet küldött a témában megszólítva szerzőnket. Az olvasói levelet és a szerző válaszát teljes terjedelmében közöljük lapunkon.

Kellenek-e az óvodásoknak „melegmesék”?

A Meseország mindenkié rendhagyó mesekönyv megjelenése két táborra osztotta az országot, ahogy azt megszokhattuk már a politikai tagozódás itt is kijelöli az oldaliságokat és az álláspontok nagyjából egyértelműek. Érdemes azonban egy kicsit mélyebben megvizsgálni a miérteket, és nem megrekedni a kettészakad híd valamelyik oldalán. Engedjük hát fel tágabb perspektívákat látó drónunkat a magasba, és vegyük szemügyre madártávlatból a jelenséget és a problémát.

Buzi-e vagy?

„Európa nagy és dicső, és újra az fog lenni.” – jósolta megkérdőjelezhetetlen előrelátással a Konzervatív Hallgatók elnöke, miközben tahóságukkal kiharcolták maguknak azt a bizonyos 15 perc hírnevet, néhány leszbikus és biszexuális lány békés tiltakozása közben. De honnan ez az elképesztő önbizalom és mi történik itt valójában? Hanzély Márton És akkor mi van? sorozatának újabb részét olvashatjátok a DRÓTon.

Pier Paolo Pasolini: Olaj – részlet az olasz filmrendező utolsó könyvéből

„Ott, ahol a titok nélküli dudor kinyomakodik az anyagból, a nadrágok kopottak, fakók, már-már színtelenek. Ez pedig csak felerősíti a magamutogatást.” – Pasolini Olaj című utolsó, befejezetlen regénye gyönyörű és borzasztó torzó, tragikus eseményeknek emléket állító monumentum. Szerzője szándéka szerint ez lett volna a Nagy Mű, melyben a világ elé kívánta tárni mindazt, amit koráról, társadalmáról, kultúrájáról megtapasztalt, gondolt. Pasolini nem akarattal hagyta magára el nem készült művét – az erőszakos halál gondoskodott róla, hogy a vállalkozás örökre befejezetlen maradjon. Puskás István fordításában olvashattok részletet a Kalligramnál nemrég megjelent könyvből a DRÓTon.

Szivárvány

A Pride rövid története (tiltakozóknak és felvonulóknak kötelező olvasmány)

Idén 2015-ben 20 éves a Budapest Pride, a sokszínűség és elfogadás ünnepe, de sokan csak buzifelvonulásként emlegetik. Chicago polgármestere már 1970-ben tudta és értette, miről szól, Budapesté 2015-ben visszataszítónak találja. Nézzük meg együtt a Pride és a melegmozgalmak rövid történetét, ne féljünk a tájékozódástól!