A Dibur beg a Döbbieg háromtagú zenés-verses formáció tavaly jött létre a célból, hogy kortárs és klasszikus rockzenék átiratával, dallamos jazzel, saját szerzeményekkel és búgó hangon szavalt meditatív költeményekkel szórakoztassa a nagyérdeműt. Az ötödik Kis Piros Ház koncerten a Bék Timur költő vezette Dibur beg a Döbbieg trió. Tartsatok velünk!
„Előtted állok, remeg a térdem, / titokban, mint a hintalovaknak.”
„Tulajdonképpen felnőtt vagyok, úgyhogy kénytelen voltam a kamaszos lehangoltságomat felnőttes rezignációvá avanzsálni. ” – mondja Bék Timur az 1997-ben született költő. Második kötetről, a költők túlmisztifikálásáról, a slam-poetryről, az oktatás megreformálásáról, a kötelező olvasmányokról, felnőttségről és generációjáról nyilatkozott a DRÓTnak.
Amikor kicsi voltam, a lemezhallgatás nagyszerű időtöltés volt a családunkban. Óvodáskoromban leginkább nagyapa volt ebben partnerem – tekintve, hogy életkorom ugyan óvodás volt, de helyzetem nem éppen, hiszen odahaza múlattam az időt nagyszüleimmel. … Az idegennyelvű slágerekkel kitágult a tér gyermeki fantáziám előtt. A ’Words don’t come easy’ kezdetű dalt teli torokból fújtam, a ’pörc donkámízíííí’ magyarosított formában, és meggyőződésem volt, hogy a ’Drunken sailor’ című nóta egy bizonyos Ralf királyfiról szól, hiszen a refrénjében elhangzik, hogy ’vé, hé, Rálf királyfi’ eredetileg: ’Way hay and up she rises’. :
Kolozsvár. 2010-es évek eleje vagy közepe. A szokásos bábszínházi előadás helyett valami szokatlant látok, Az árnyak színházát. Megdöbbent. Honnét jön? Mit akar? Ez nem is gyerekeknek való! Ez pont nekem való! Varázslat, ami napokig fogva tart, úgyhogy beharangozom az ismeretségi körömben, ez az a muszáj előadás, amit látni kell. … Kolozsvár. 2022 ősz. A Főtéren iszom egy kávét Patka Ildikóval, bábszínész barátnőmmel, aki ‘Az árnyak színházában’ a főszerepet játssza, Oféliát. Ismét zajlik a próbafolyamat, újságolja, télen lesz a bemutató. … Úgy nyúlni a legnagyobbhoz, hogy a legkisebb is be tudja fogadni, ez számomra a legmagasabb művészet. – Gergely Edó írása és Oana Pop fotósorozata az előadásról.
A Törökország délkeleti régiójában és Szíriában hétfő hajnalban bekövetkezett hatalmas erejű földrengés és az azt követő szintén erős utórengések nyomán napok óta folynak az intenzív mentőmunkálatok a térségben. Schmidt Szonja Emesét, a kiváló török fordítót kértük meg, hogy röviden foglalja össze a helyzetet és azt, hogy mi, magyarok miben és hogyan segíthetünk a bajba jutott törököknek.
„Szeptember végén jártak, amikor egy kiadósabb éjszakai esőzés utáni reggelen Nánás Gyuri úgy döntött, aznap nem mennek erdőlni, nem gyúrják a sarat. Anti gondolta, kihasználja a szabadidőt, s nekifog almát szedni a kertben, de a fák vizesek voltak, ahogy egynek nekitámasztotta a létrát, máris jött a hideg zuhany, a létrafokok is átnedvesedtek, csúsztak.”
Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron él. Író, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. Készülő regénye az ‘Anti’ egy szociografikus elemekkel átszőtt társadalomregény a székelység mai állapotáról. A DRÓTon most részletet olvashattok készülő könyvéből.
Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?
Nyolc előadás lesz februárban a Kettőspontban. Kattints a DRÓTra, írd be a naptáradba és találkozzunk a színházban.