Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Drámai díszleten, nem véneknek való szerelmi háromszögelés.
Isztambulban a kétezres évek elején török nyelven jelent meg az a kis kötet, ami az 1915-ös kitelepítést túlélt egyik örmény asszony memoárja. Heranuş Gadaryan története egyike azon többezer örmény túlélő történeteinek, akik az első világháborúban a széthullás küszöbén álló Oszmán Birodalom történelmének legsötétebb fejezetének számító 1915. évi borzalmakat csak az iszlám felvétele révén, muszlim családok örökbefogadott gyermekeiként, új identitással tudták átvészelni.
A könyv megjelenésekor Törökországban bestseller lett, az elmúlt években tucatnyi nyelvre – köztük angolra, németre, franciára, örményre és olaszra – fordították le. Magyarul is megjelenik hamarosan Pál Laura turkológus-műfordító fordításában, amiből most részleteket és háttér-információkat olvashattok a DRÓTon.
Payer Imre József Attila-díjas költő, a budapesti irodalmi élet ikonikus alakja. „A fehér cápa éneke” című vers szerzője hatvan éves ma. Hatvanadik születésnapja alkalmából Bak Rita költő, műfordító készített DRÓTra interjút. Az interjú mellett Payer Imre két új versét és – egy kincset érő régi felvételről – három, mára már klasszikusnak számító költeményét mondja, sőt énekli el.
„Jelenleg „a válság” túszul ejtette a valóságot, és fogva tartja zárt és levegőtlen rendszerében.” – vallja David Cayley kanadai rádiós és író nagyívű esszéjében, amit Lengyel Zoltán fordításában közlünk.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.
Földrajz epocha keretében, a „kisebbségek Magyarországon, és Magyar kisebbségek külföldön” témakörhöz kapcsolódóan interjút készítettek középiskolások Galyas Éva Klárával, roma származású költőnővel. Az iskolások által készített interjút most elolvashatjátok a DRÓTon. Érdemes.
Összegyűlt a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai kezdeményezéshez szükséges 15 750 magyar aláírás – jelentette be a kampány magyarországi koordinátora, a Magyar Természetvédők Szövetsége. Ezzel Magyarország lett a hatodik EU-tagállam, amely teljesítette az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó feltételeket. A civil szervezetek a kampányt e mérföldkő elérését követően is folytatják, hogy sikerüljön teljesíteni az uniós szinten megkövetelt egymillió aláírást.
Bene Zoltán legújabb történelmi regényében a középkorba, egyenesen az Árpád-háziak kihalását követő időkbe invitálja az olvasót. Történelmi korképek és a jelen kórképeinek metszetéről.
Mit jelentenek ma nekünk Dante bűnkörei? Mit jelent ma jósnak, kereszteletlennek vagy épp árulónak lenni? A Halszájoptika új sorozatában fotográfusok, írók/költők képei, kisprózái/versei találkoznak huszonhét tételben, melynek során talán választ kapunk kérdéseinkre. A Dróton az elkövetkező hetekben ezekből az alkotáspárokból válogatunk, míg a teljes sorozat fokozatosan bővülve, honlapjukon lesz elérhető.