Mi a vipassaná? Miért ez a cím?
Meditáció? Kiállítás? Itt és most? Megérkezés? A középút gyönyör és üresség között.
Meditáció? Kiállítás? Itt és most? Megérkezés? A középút gyönyör és üresség között.
Mindent akkor eszünk, és akkor teszünk, amikor eljön annak természetes ideje. Ez az idő a kairos. A dolgok igazságának pillanata.
„Apám a hátán visz át egy mezőn. /
Éjjel van és az árkok tele hóval. /
Sűrű sár. Rejtőznünk kell egy ijesztő //
Valamitől, amit még nem ismerek. /
Aztán megyünk, egymástól messze lépve /
Mind a négyen. Ahová kell, megyek.”
– George Szirtes verse Gömöri György fordításában.
„Nem fut a program, a reset sem segít. /
Hiába a négy fal közé feszített mennyezet. /
Köztes állapot. Úton. Se ott, se itt, /
elfoszlik a finom szövésű emlékezet.”
„Értékrendek, rendszerek felbomlása folyik, és sok mindentől függ, mi mivé fejlődik…” – Két hete jelent meg a DRÓTon Hétvári Andrea Kellenek-e az óvodásoknak „melegmesék”? című írása, ami számtalan hozzászólást eredményezett. Az egyik olvasónk – Szakáli Anna – egy levelet küldött a témában megszólítva szerzőnket. Az olvasói levelet és a szerző válaszát teljes terjedelmében közöljük lapunkon.
A New York Művész Páholy 84. estjén, október 12-én Hamvas Béla tanítását tettük középpontba. Hisz szabálytalan és változó életünkben fogózkodókat keresünk. Mit mondana Hamvas Béla, ha ma velünk lenne? Milyen útmutatást adna a bizonytalan elfogadásához? Válságról, Ady Endréről, színházról és a Karneválról beszélgettünk Weiner Sennyey Tibor, Péntek Orsolya, Benkó Bence és Formanek Csaba társaságában. A DRÓTon az estről felvételt közlünk.
Batarita szintetizáló művész: peremvidékeken mozog, kultúrák között. Átjár, a butoh táncos bizonyosságával. Eszköztára megbotránkoztatóan változatos: egy színpadra helyezi Ázsia és Európa táncszínházi hagyományait. Nuridsány Rebeka írása Batarita legutóbbi előadásáról.
A járvány második hullámával újrakezdtük a naplót, ezúttal Jánosi-Mózes Tibor harmadik naplóját olvashatjátok.
„Legyen tááááánc / Sorsunk pinátlan szerzőitől ereszkedsz alá / piros fonálkádon” – Csattos Szonja írása Batarita előadásáról és Kővágó Nagy Imre fotósorozata.
Este nem bírtam tovább, odaálltam Gusztáv elé, és megkérdeztem mi van Kisbékával. Vele semmi nincs, szeplős, mondta, én viszont külföldre megyek dolgozni, délután elintéztük az összes papírt. Rácz Boglárka regényéből olvashattok részletet a DRÓTon.