2015 júniusában jelentkezett első könyvével az AyurPress, az első olyan magyar könyvkiadó, mely teljes egészében az Ayurveda irodalmának szenteli működését. Elsőként az egyik leghíresebb ayurvedikus dietetikus, Amadea Morningstar átfogó táplálkozási szakkönyvével Ayurvedikus konyha nyugatiaknak” jelentkeztek. A premier apropóján a kiadó alapító vezetőjével, Hári Péterrel beszélgettünk.
„…nem a nőiesség, hanem a nőiség hangján szól.” – Falcsik Mari és Erdős Virág írását olvashatjátok a DRÓTon Györe Gabi könyvhétre megjelent verseskötetéről, amit csak ajánlani tudunk.
Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám… azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk.
It is often unjustly claimed that the 22 years he lived was not enough for anything significant. If only he could have lived longer…he was too young, snobbish, unknown, distant, etc. they say… but those who are so judgemental about Ferenc Békássy are bound to miscomprehend the nature of poetry or even life itself, for that matter.
Néhány fontos írás a DRÓTon Békássy Ferencről.
Arató katonák! Mikor lesz elég?
Az a fiú, akit én gyászolok s akinek csak írását ismertem, az arcát soha, abból a fajtából való, melynek ifjai a Nyugat kultúráját hozták és hozzák ma is útjaikból, vásárfiának, az ősi kúriákba: magyar fiú volt és a King’s College növendéke és verseiben sajátságosan találkozott Shelley és Keats Arannyal és Vörösmartyval. – Babits Mihály cikkét közöljük a Nyugatból, 1915 júniusából.
„A Bezerédj, a Békássy és a zsennyei kuriát-kastélyt évszázadokon át birtokló Sennyey családok XIX-XX. századi története pontosan jelzi azt az értékpreferencia-váltást, melynek során – a főnemesek és az erdélyi mágnások mellett – az ún. anyaországi, főnemesi rang nélküli ősi nemesi családok közül többen bekapcsolódtak a társadalmi modernizációs folyamatba.” – Sokan úgy tudják, hogy a zsennyei kastély 1953-tól lett a művészek alkotóházának felajánlva, ám valójában már 1919-ben megvolt ez a szándék. A neves irodalomtörténész, Babits-kutató és professzor: Sipos Lajos feltáró és fontos tanulmányt írt, amit most elolvashatattok a DRÓTon a Békássy100 eseményhez kapcsolódva.
„A helyzet hát az, hogy ránk erőszakolnak egy rendszert, melyben „bizonyos kötelezettségek” fejében „bizonyos jogokkal” bírunk. Hogy ezek milyenek, azt elsősorban az elfogadott szokások és intézmények határozzák meg.” – Az itt olvasott töredék Békássy Ferenc két – eddig ismert – utolsó írásának egyike, melyet vélhetőleg már Pápán, a Magyar Királyi Lovas Honvéd Távíróiskolában írt. Nem sokkal később őt és huszár társait az északi frontra vitték, ahol elesett. Ezen a héten lesz 100 éve, hogy Békássy Ferenc költő, író elesett a Nagy Háborúban. Zsennyében 2015 június 25-én emlékeznek a költőre. A DRÓTon írásokat közlünk Békássytól és Békássyról. Kövesd az eseményeket!
Miért használ valaki ma még filmes gépet? Miért fotózik eleve rossz – még 1998-ban lejárt filmekre? Mi minden lehet egy-egy ilyen portré mögött? Az Ünnepi Könyvhéten főszerkesztőnk analóg géppel, romlott filmre készített portrékat költőkről, írókról, a kortárs irodalom meghatározó szereplőiről, sőt képzőművészekről is.