Újra megnyílt a Zsennyei Alkotóház

„Talán egy napon lesz majd saját házam, lakásom. Akkor majd meghívom minden angol barátom egy hónapra, töltsenek velem egy kis időt a szőlők és erdők között Magyarországon.” – írta 1914-ben, az egyik utolsó levelében Békássy Ferenc. 2014 végén átadták a megújult Zsennyei Alkotóházat, ahol a költő született és aminek kertjében nyugszik. A DRÓTon a hír mellett, most Békássy utolsó zsennyei levelét is olvashatjátok.

Fülbegyónás karácsonyra

Megírjam? Vagy ne írjam? Merjek arról beszélni, amit, ha az életem egy film volna, nem valóság, biztosan megteszek: hogy kilépek a gyóntatófülkéből? Nem is olyan nagy tragédia. Csak éppen nem szokták csinálni. Arról, akár, hogy az utolsó néhány évtized pápái ragyogóan bizonyítják, hogy bőséges alázattal és kevesebb gőggel többet lehet fordítani a világon, mint bármennyi felső tekintéllyel. Arról akár, hogy régi örökségeink, Dante, Bosch, a Jelenések Könyvének apokaliptikus leírásai ellenére a mai teológia szeretné remélni, hogy üres a pokol. – Stenszky Cecília elgondolkodtató írása Karácsonyra a DRÓTon.

Weiner Sennyey Tibor: PIHIK

Weiner Sennyey Tibor PIHIK című 2015-ben a könyvesboltokba kerülő verseskötetét nem hagyományos könyvbemutatón és verskoncerten mutatták be 2014. december 17-én. A költő verseit barátai zenésítették meg. A szenzációs sikerű esten fellépett Fügedi László, Ilyés Lénárd, A. D. Lukács és Kovács Bence, Mia Kim és Tommy Víg, Szokolay Dongó Balázs, Szeder, Shodor Fodor Balázs, Jónás Vera, a Vörösfenyő, Szarka Fedor Guido, Szegezdi Robi és a NA! A DRÓTon most megnézhetitek a verskoncerten felvett számokat.

Öntudatlan öntárgyiasítás

„…megdöbbentett, hogy jó pár általam elismert irodalommal foglalkozó oldal és egyén is elragadtatottsággal írt egy olyan jelenségről, ami valójában nem sok pozitív hozadékkal kecsegtet.” – Már a szépségkirálynő is Viola Szandrát ajánlja. A vitát, botrányt és elismerést is kiváltó Testverselőről sokféle írás született, de nagyon kevesen vizsgálták a jelenséget magát. A DRÓTon éppen ezért fontosnak tartjuk közölni Básthy Ágnes írását, amely egészen más szemszögből világítja meg nem csak Szandra írásait, fotóit, hanem talán magát a női test kérdését is.