C’est la vie áramszünet
Azt hinné az ember, hogy amikor elmegy mindenhol az áram, akkor csönd lesz. Hát nem lesz, főleg Spanyolországban – Jánosi-Mózes Tibor áramszünete Andalúziában.
Díaz Burgos: aki lefotózta a közöttünk járó éroszt
Bezárható-e egyetlen pillanatba a tény, azzal a szerteágazó történettel ami mögötte rejtőzik? Honnan tudhatom, hogy a történet közli a tényt és nem az szül az történeteket? Hogyan ragadhatók meg a valóságban tünékeny emberi kapcsolatok a mindent elmosó élet lüktetésében? Néhány kérdés, ami akaratlanul pattant ki belőlem Díaz Burgos képein tűnödve – Jánosi-Mózes Tibor latin fotósokról írt sorozatának negyedik része.
Cristóbal Hara: az elképzelések és ízlések provokátora
Cristóbal Hara fotókarrierje, korai fekete-fehér és későbbi színeskép korszakokra osztható. Az előbbin fagyos, az utóbbin forró légkörben örökítette meg Spanyolország katasztrofális emberi állapotait. A pillanat megragadásának képessége a technikán túl mutatnak, egy dolog ugyanis Hara valamennyi képére igaz: a múló valóság zavarait az örök nyugtalanságba zárja. – Jánosi-Mózes Tibor latin fotósokról szóló sorozatának harmadik része.
Egyén és demokrácia – María Zambrano esszéjéről
María Zambrano Alarcón (1904. április 22., Malaga – 1991. február 6., Madrid) spanyol filozófus és esszéista. Spanyolországban hosszú száműzetését követően csak a 20. század utolsó negyede után ismerték el. Idős korában megkapta a Spanyolországban odaítélt két legmagasabb irodalmi díjat, 1981-ben az Asztúria hercege-díjat, 1988-ban pedig a Cervantes-díjat.
Az utolsó fénykép
– Ó a fene enné meg! – sóhajtottam fel magamban, mert egészen sokkolónak tűnt belegondolnom, hogy Andalúzia ily eldugott kis városában, fényes nappal, suhancok raboljanak ki, ráadásul hat esztendő rabolatlan barcelonai élet után!
Az andalúz lustaságról, a háztáji rebellizmusról és a gyászról
A járvány második hullámával újrakezdtük a naplót, ezúttal Jánosi-Mózes Tibor harmadik naplóját olvashatjátok.
Rezonanciakatasztrófa
A nagyvilág zenedobozának kórusa mi vagyunk, s talán előbb omlik be alattunk a pódium, mint felettünk a mennyezet.
Visszatérés Andalúziába, vagy valahova máshova
„Megvédtünk pár generációt és feláldoztunk ezért egy nemzetet. Most ez látszik, csak igazam ne legyen…” – Jánosi-Mózes Emese Spanyolországból és Bene Zoltán Szegedről írta tavasszal a járványnaplót a DRÓTra. A második hullámmal újrakezdjük a naplót, elsőként Jánosi-Mózes Tibor írását olvashatjátok, aki családjával most tért vissza Spanyolországba.
Csillagok és buborékok
Mivé tesz minket a világjárvány? – Jánosi-Mózes Emese sevillai karanténnaplójának utolsó része, melyben szerzőnk és családja végre hazaér Magyarországra.
Posztcovid Andalúzia
Egyszerre kell elbújni a vírus és a perzselő dél-spanyol napsütés elől.