Gyakorló mesemondóként rengeteg mesével találkozom, és egyre jobban elámulok, hogy a bennünk folyamatosan zajló belső folyamatokat, akár nehéz élethelyzeteket hogyan tudják finom eszközökkel támogatni a történetekben lévő szimbólumok.
„Értékrendek, rendszerek felbomlása folyik, és sok mindentől függ, mi mivé fejlődik…” – Két hete jelent meg a DRÓTon Hétvári Andrea Kellenek-e az óvodásoknak „melegmesék”? című írása, ami számtalan hozzászólást eredményezett. Az egyik olvasónk – Szakáli Anna – egy levelet küldött a témában megszólítva szerzőnket. Az olvasói levelet és a szerző válaszát teljes terjedelmében közöljük lapunkon.
A Meseország mindenkié rendhagyó mesekönyv megjelenése két táborra osztotta az országot, ahogy azt megszokhattuk már a politikai tagozódás itt is kijelöli az oldaliságokat és az álláspontok nagyjából egyértelműek. Érdemes azonban egy kicsit mélyebben megvizsgálni a miérteket, és nem megrekedni a kettészakad híd valamelyik oldalán. Engedjük hát fel tágabb perspektívákat látó drónunkat a magasba, és vegyük szemügyre madártávlatból a jelenséget és a problémát.
A Népmesekincstár sorozat Bajzáth Mária mesemondó és mesepszichológus válogatásában remek kezdemény, hogy egy kicsit kitekintsünk más népek és kultúrák népmeséi felé, és közös pontot találjunk bennük a számunkra ismerős történetekhez. A korosztályok szerint felosztott kötetek mellett megjelentek a plusz kötetek is, többek között a zsidó történeteket feldolgozó könyv: A rabbi és az oroszlán.
A gyermekeknek közismerten ugyanolyan szükségük van a mesékre, mint a levegőre vagy a szüleikhez való kapcsolódásra, fejlődik a fantáziájuk, és közvetett módon tanulnak a világ működéséről. A felnőttek pedig a könnyen emészthető fantasykban és a krimikben, vagy ha máshol nem, a filmekben megtalálják a történetekre való igényüket. De mi van a nyegle és pimasz kamaszokkal, ők mihez kezdjenek, ha történetekre vágynak?
Sárosi-Balaton Kriszta kivételes kezdeményezésbe kezdett. Ha szeretnél egy egyedi mesekönyvet ajándékozni gyerekeknek, akkor jó helyen jársz! További infó a cikkben.
Magyar mesék jelentek meg egy kötetben Indonéziában. A könyv egyik alkotójával Kiss Márta festőművésszel készítettünk a különleges alkalomból riportot.
A népmesék nemhiába éltek túl évezredeket, alakulva, csiszolódva mesélőről mesélőre, olyan sürített tudás van bennük, melyek ténylegesen segíthetnek az élet nagy dolgaiban és helyzeteiben.
Stenszky Cecília írása a Hamupipőke facebook-profilja című könyvről.
Miről van szó ebben a mesében? Arról van szó, hogy a Kékszakállú volt az apám. Lesz, aki majd ezen elsőre jót derül, lesz, aki nem egészen érti, s lesz olyan, aki mindebből már sejteni fogja mindennek súlyát, de a lényeg még csak nem is ez, hanem ahogy erre rájöttem. A megértés és együttérzés meséje ez, ezért a legelején kell kezdenem.