Berzsenyi és Hamvas méhese
Mi köze Berzsenyi Dánielnek a méhekhez? És mit mesélhet a niklai méhesház a költő természethez való viszonyáról? Hogyan kapcsolódott Hamvas Béla Berzsenyi méheséhez?
Méhek, versek és történetek a Völgyben – irodalmi programok a 35. Művészetek Völgyében
A Szépírók Társasága összegyűjtötte a július 24-én kezdődő jubileumi Művészetek Völgye irodalmi programjait. A több ezer esemény között írói beszélgetések, könyvbemutatók, zenés versimprovizációk és felolvasások várják a közönséget – augusztus 1-jén pedig Weiner Sennyey Tibor A méhészet művészete című előadását is meghallgathatják az érdeklődők Kapolcson. Az előadás ezúttal azt a kérdést járja körül: természetvédelemre vagy „teremtésvédelemre” van szükségünk?
Szabadság, szerelem, költészet szombaton Ferencvárosban
Mi a költészet? Miért éppen verset olvass? Mi az a vers? Mit gondolunk ma az irodalomról? Milyen szerepe van? Hogyan segíthet a költészet megőrizni önmagunkat, a szabadságunkat és tisztánlátásunkat a mai világban?
Formanek Csaba színész, rendező, a Kettőspont Színház vezetőjének és Weiner Sennyey Tibor költő, író, méhész közös estje a ferencvárosi Konnektor kulturális központban a Magyar Költészet Napja alkalmából.
Weiner Sennyey Tibor: Három király éneke
„Ez a szeretet volt most is a mi lámpásunk ezen a hosszú sötét
éjszakán, míg lelked világok között bolyongott. Ezért érkeztünk
ide, mi ezért jöttünk hóból, ezért jöttünk sárból és a sivatag porából.
És valahányszor újra és újra a világóra körbe jár és újra kattan,
mi újra útra kelünk és újra megtesszük hosszú utunkat, mert a
legegyszerűbb tanítás, a legtisztább tanítás, a legnagyszerűbb
tanítás, még a három királynak is, ó, törékeny Jézusurunk, te
tudhatod: mindig újramondható és mindenkor a legszebb.”
– részlet a szerző, most megjelent UGAR című kötetéből.
Weöres Sándor és 1956, avagy apolitikus-e a költő?
„Itt lakájokat tenyésztettetek /
özönével tíz év alatt, /
érdem volt a jellemtelenség: /
hogy győzzük most a jó utat?
(…)
E tíz év a javunkra válik, /
ha kijártuk az iskolát: /
zsarnokot többé ne növesszünk, /
akármilyen ígérgetéssel /
húzza nyakunkra az igát.”
– mondja az egyik legfontosabb ismeretlen versében Weöres Sándor, míg Hamvas Béla hozzáteszi, hogy
„Eleinte azt hittem, hogy a mai nevek csak azért maradnak fenn, hogy azokat még ezer év múlva is leköpjék. De túl jól ismerem a magyarokat. Azonnal elkezdtek mentségeket koholni, elkezdtek sugdolózni, hogy mennyire szenvednek, miközben vastag összegeket gyúrtak zsebükbe a libapecsenyén hízott vértanúk. Fogadok, hogy a történelembe, mint mártírokat jegyzik fel őket, e koszos és ripők söpredéket, dicsőítik egymást, és bevezetik egymást a történelembe, óvatosan Berzsenyi és Csokonai, Petőfi, Bartók, Csontváry, Arany és Kemény közé, ahelyett, hogy rémpéldaként mutogatnák őket a panoptikumban: íme, akiknek drágább volt a selyem nyakkendő, mint ezerkilencszázötvenhat.”
– és mindez 2024 október huszonharmadikán különösen fontos lehetne, ha nem felejtettük volna el.
Kacsakő Irodalmi Színpad 2024
Közösség, költészet, irodalom, zene, humor! Gyertek és tartsatok velünk a csodálatos szentendrei Duna-parton! 2024 nyarán május 30-tól augusztus 22-ig kéthetente, hét alkalommal különleges programmal vár a Kacsakő Irodalmi Színpad, a szentendrei költő-író, Weiner Sennyey Tibor szervezésében. Részletes program a DRÓTon.
A cigányok megjelenése a kortárs magyar irodalomban – április 11-én!
A 2024-es költészet napjára programajánlónk: Milyen a romák helyzete a kortárs magyar irodalomban? Miként ábrázolják a kortárs szövegek a romák helyzetének problémáit, az integrációt, a kirekesztést, a szegregációt, a roma és nem roma közösségek közötti konfliktust? Miképpen ábrázolják a kortárs magyar szövegek a romákat?
Mi az esszé?
Veszélyes, kétségtelenül nagyon veszélyes dolog esszét írni, olyan mintha az ember vékony jégen táncolna a valódi tudás tiszta téli égboltja alatt és a tudatlan mélység felett. Igen, alighanem a költői hasonlatok, is az esszék lehetséges eszközei, de az esszé sem nem líra, sem nem próza, hanem… „esszé”. –
Weiner Sennyey Tibor három előadást tart 2023 márciusában irodalomról és életről a Kettőspont Színházban a Magyar Széppróza Napja és a Színházi Világnap alkalmából. Ebből most a második előadás esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon. Gyertek el az utolsó előadásra is, ami után a szerző Diogenész előadását tekinthetitek meg a színházban! Részletek alább.
Mi a vers?
A vers ugyanis az emberiséggel együtt született, együtt változik, s valószínűleg együtt is fog kipusztulni. A költészet azonban örök.
Borges, Hamvas, Weöres, Pessoa, Ryokan és Michaux segítségét is kérjük, hátha meg tudjuk határozni, hogy mi a csuda az a költészet, a költői tapasztalat és a vers? –
Weiner Sennyey Tibor három előadást tartott 2023 márciusában irodalomról és életről a Kettőspont Színházban a Magyar Széppróza Napja és a Színházi Világnap alkalmából. Ebből most az első előadás esszé változatát olvashatjátok a DRÓTon.
„A jó könyvekkel olykor meg kell dolgozni, de megéri…” – Zsidó Ferenc
Zsidó Ferenc szerkesztő épp a Székelyföld 25 éves jubileumának eseményeit szervezi: ami biztos, augusztus 20-án a Kolozsvári Magyar Napokon lesz egy Székelyföld 25 kerekasztal-beszélgetés, aztán október 14-én a székelyudvarhelyi könyves napokon, majd október 21-én a szerkesztőségben, a díjátadónkkal egybekötve.
A Zsidó Ferenc nevű szerző egy székely tematikájú regényen dolgozik, mely némiképp Tamási Áronos nyelvezettel a mai székely valóságból mutat be egy szeletkét. Néhány fejezete elkészült, meg is jelent, de a végét még nem látom. És ez így van jól. – válaszolta Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.