Interjúk és beszélgetések a DRÓTon.
Hogyan lehetünk jó szülők? Hogyan javíthatunk gyermekeinkkel való kapcsolatunkon? Mik azok a gyakorlati módszerek, amelyek segíthetnek a szülőknek és a gyermekeknek is a nevelésben? Rögös-e az út a szűlői lélektől a gyermeki lélekig? Mi az a „kapcsolódó nevelés” és miért működik?
Ihász Éva beszélgetett Egry Zsuzsannával, a Kapcsolódó nevelés magyarországi zászlóvivőjével. Az elhangzottakról egy független barátunk, Gábor Virág – gyakorló pszichológus és gyakorlott anyuka – véleményét is kikértük, amit szintén elolvashattok a DRÓTon. Ha úgy érzitek ti is, hogy az itt elmondottak segíthetnének abban, hogy boldogabb szülők és boldogabb gyerekek legyenek, végeredményben pedig, hogy egy boldogabb Magyarországon éljünk, akkor segítsetek ti is, és adjátok tovább az interjút.
Szepes Mária 2007 szeptember elején, 99 évesen távozott. Szerzője volt a több nyelvre lefordított Vörös Oroszlánnak, sok más regénynek, és a Pöttyös Panna gyerekkönyveknek is. 2007 tavaszán beszélgettünk vele.
„Szép ugye, hogy „az vagy nekem, mint testnek a kenyér…”, de az elmúlt néhány évszázad alatt eljutottunk a csillagködökig és a kvantumösszefonódásig. Mért ne használnánk ezt is hasonlatként, szépirodalmi elemként, mint a bennünket körülvevő környezetet?” – Tóbiás Krisztián költő, a balatonfüredi Tempevölgy főszerkesztője a kontroll elvesztéséről, a füredi pörgésről, vidéki és pesti – magyarországi és vajdasági értelmiségről és kapcsolatokról nyilatkozott a DRÓTon.
„A diktatúra a mindenkiben sunyító félelemre alapoz.” – mondta Orcsik Roland költő, aki keveset ír feleségéről, sokat kutyájáról. Könyvét a véletlen rendezte ciklusokba. Nem fél visszanyúlni Petőfi költészetéhez és a tájvershez. Istennel ellentmondásos a viszonya. Felháborítja, ahogy a politika próbálja kisajátítani például Hamvas Bélát, a szakma pedig nem tesz semmit.
A cím nem vicc, nem egy élőzenei hangzásvilágot produkáló kütyüt próbálunk bemutatni, hanem egy magyar zenekart, akik valóban élő koncertet adnak akár a nappalinkban. Nagyszínpad vagy nagyszoba, nem mindegy, hogy melyik koncert ad többet – közönségnek, zenésznek – egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint elsőre gondolnánk.
Ne csak a rossz híreket oszd! Legyen valami jó is már végre! Az élet szeretetéről, a zene spirituális kapcsolatáról, a gyermeki lélek nyitottságáról beszélgettünk az év legforróbb napján két – kiváló és méltán híres – fiatal zenésszel: az énekes Szeder-Szabó Krisztinával és a hegedűs Bakai Mártonnal.
Krasznahorkai László nyerte a 2015-ös Nemzetközi Man Booker Díjat – ezt kedd este jelentette be Londonban az elismerésről döntő bizottság elnöke, Marina Warner. Gratulálunk! 2003 márciusában készítettünk egy fontos interjút a szerzővel, ami előbb Szegeden a Bölcsőben, majd 2012-ben pedig Krasznahorkai „Nem kérdez, nem válaszol” című interjúkötetének nyitódarabjaként jelent meg. A DRÓTon most újra olvashatjátok.
Mi haszna van a filozófiának? Miért tekinti ellenségnek a bölcsészeket a kormányzat? Felelősek-e a bölcsészek a kialakult helyzetért? Miért és kik nézik le a humán tudományokat? Miért nem lesz soha demokrácia ott, ahol nincs polgárság? Vajon megújulhat-e a magyar értelmiség? Az Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatójával, Hörcher Ferenccel beszélgettünk.
„…a teljes magyar egészségügyi ellátás rendszerének működőképessége van veszélyben.” – Zajlik a fekete szalagos mozgalom, ápolók, mentősök, asszisztensek, szociális gondozók tűzik a ruhájukra a jelképpé vált szalagot, hogy ezzel jelezzék, a magyar egészségügy helyzete tarthatatlan. Ausztriától az Egyesült Államokig a világ különböző pontjain ezzel a gesztussal napról napra több egészségügyi dolgozó fejezi ki szolidaritását a magyar kollégákkal. 2015. május 12-én a szakma és a civilek együtt mutathatják meg, hogy képesek a változásra, változtatásra. Kiss Lászlót, a FESZ elnökét kérdeztük a konkrét problémákról – döbbenetes válaszokat kaptunk.
Feket I. Alfonzot és Szörényi Lászlót kérdeztük a Nádasdy Ádám által újrafordított Isteni színjátékról.
