Bármilyen iszonyat után újra lehet kezdeni élni, akkor is, ha még az orvos is halálra ítél…

Gárdos Péter saját szüleinek a történetét írta és filmesítette meg, ami lehetett volna amerikai módra giccsbe hajló romantikus alkotás, lehetett volna a holokausztról szóló film – ehelyett valami teljesen más lett. Legutóbb – január 21-én – Veszprémben, a Művészetek Házában mutatták be a Hajnali lázat. A helyszínen jelen volt az alkotó és film zeneszerzője is, és a DRÓT szerkesztője, Stenszky Cecília, akinek írását olvashatjátok a filmről és a veszprémi bemutatóról.

Saul fia

„Nem akartunk Holocaust Best of-ot csinálni”

Harminc éve nem részesült magyar nagyjátékfilm olyan magas rangú elismerésben, mint a Zsűri Nagydíja a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, hazai elsőfilmes pedig pontosan 46 éve nem került a versenyprogramba. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia mindezt elérte, sőt többet: Cannes-ban összesen négy díjat kapott és várhat még rá számos elismerés. Mit lehet elmondani egy filmről, amiről már szinte mindenkinek van véleménye, de a többség még nem látta? Ott voltunk a sajtótájékoztatón, leadjuk a drótot.

Sár – Metanoia Budapesten

A Metanoia „Jég-doktrinák – variációk a náci retorikára” című előadása nem oldoz fel, még a humorosabb elemek is keserűek, irtóztató világot idéz, rémálom, amely nem akar véget érni. Ha az alkotói szándék az volt, hogy szarul érezze magát a néző, akkor sikerült. Mert itt többről van szó, mint hogy tetszik-e, vagy hogy szórakoztató-e ez az előadás.