Vannak emberek, akik nem elsősorban a szavaikkal vagy az egyébként jól elvégzett munkájukkal, hanem pusztán a lényükkel építik a világot, napról napra, találkozásról találkozásra. Ha már megadatott nekem, megköszönném. Most, mielőtt még késő lesz.
Hogy a külföldiek mit gondolnak Budapestről, sok forrásból tudjuk. De mit tapasztal egy vidéki fiatal? Az első hónapok benyomásait jegyeztem le magamnak, és nektek is. Budapest egészen addig misztikus egy kicsit, amíg oda nem költözik az ember.
Gárdos Péter saját szüleinek a történetét írta és filmesítette meg, ami lehetett volna amerikai módra giccsbe hajló romantikus alkotás, lehetett volna a holokausztról szóló film – ehelyett valami teljesen más lett. Legutóbb – január 21-én – Veszprémben, a Művészetek Házában mutatták be a Hajnali lázat. A helyszínen jelen volt az alkotó és film zeneszerzője is, és a DRÓT szerkesztője, Stenszky Cecília, akinek írását olvashatjátok a filmről és a veszprémi bemutatóról.
„Pesten vér folyik! Nagy Imre újra miniszterelnök! De későn.” – Különleges, eddig sehol nem közölt dokumentumot adunk közre a nemzeti ünnep alkalmából a DRÓTon. Egy szegedi tanár naplóját, amelyet soha, sehol eddig nem olvashattak. – Megjelent 2015. október 23-án a DRÓTon.
„Az irgalom azt jelenti: látom, hogy más vagy, másként gondolkodsz, de elfogadlak. Azt jelenti: látom, hogy hülyeségeket csinálsz, de megbocsátok, mert én is ugyanilyen baromságokat követek el.” – Miért okozott ekkora felháborodást egy zenész és egy politikus kijelentése a nőkről? Miért érintett ennyire érzékenyen sokakat annak az alapvető gondolatnak a magánemberként való nyilvános megfogalmazása, hogy a nőknek genetikailag meghatározott feladata van? Stenszky Cecília – a DRÓT szerkesztőjének – írását olvashatjátok.
„…valószínűleg nem is akar. Az alkotók életkörülményeibe, támogatáspolitikába szól bele, így próbálja indirekt módon irányítgatni a fejleményeket.” – Eltávolodtak-e egymástól és a világtól az erdélyi irodalom képviselői? Valóban csak fesztiválkultúra létezik, vagy van valami más is? Az erdélyi irodalom egyik legszimpatikusabb, csöndes és szorgalmas alkotójával Balázs Imre József – költővel Stenszky Cecília beszélgetett.
Miről verselt Osama bin Laden? Milyen a dzsihádista költészet? Mire használják az irodalmat az Iszlám Államban? Hogyan jutnak el emberek odáig, hogy vallási vagy bármilyen más motivációból megöljenek másokat? Sokak által ismeretlen terepre megyünk, hogy többet értsünk a világból. Tartsatok velünk a DRÓTon, és ha érdekesnek és tanulságosnak találtátok: adjátok tovább!
Mit szeretne a nő? Mit a férfi? Hogyan találják meg, ami boldoggá tudja tenni önmagukat, a másikat, és hol vannak a határok két ember között? Vissza-visszakanyarodik-e az irodalom a magyar pusztákhoz, mely üres, megtölthető terével ihletője volt sok évszázad íróinak és költőinek? Szabó T. Anna új meséje is inkább líra, mint próza, de még inkább ballada, az örök emberi konfliktusok egyikének érzékeny megfigyelése. A kötetet Rufusz Kinga színekben és formákban egyszerű, néhány vonallal világokat megjelenító illusztrációi teszik gazdagabbá.
Ördögi eastern, figyelmeztet a fülszöveg és a borító együttesen, csak hogy rögvest lássuk: ennek a könyvnek a kis magyar valósághoz van köze, a dél-alföldi puszták betyár-cowboyaihoz, magja pedig a mostanáig kellően szétcincált Rózsa Sándor-legenda. A Sömmiben azonban Veszelka Imre, a hírös magyar betyár fő cimborája eddig ismeretlen, egészen meglepő szemszögből meséli el, mi történt valójában Rózsa Sándor és szó szerint az Ördög valamint Kossuth Lajos között.
A Hoppál Mihály Band e versfeldolgozásokkal a jól kitaposott útról indulva új ösvényeket keresgél a versek zenei feldolgozásában.