„…ez a szó mindig azt juttatja eszembe, amikor Dubrovnik óvárosát lőtték a tüzérségi ütegek. Olvasni erőfeszítés, ezt nem szabad elfelejteni, aki nem hajlandó erre az erőfeszítésre, az kívül marad a kultúrán, és aztán harcol.” – Vida Gáborral, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztőjével, íróval Magyary Ágnes készített interjút a DRÓTra
Miért fontosak a méhbarát kertek? Milyen eszközökkel tudjuk méhbaráttá tenni a környezetünket kicsiben és nagyban? Mi történik jelenleg a beporzó rovarokkal? Milyenné válna a világ a méhek és más beporzó rovarok nélkül? Ezekre a kérdésekre várjuk a választ a pályaműveken keresztül három kategóriában és két korcsoportban.
Sikerrel járhat-e korunk embere, ha újra szeretné teremteni az önmagáról alkotott képét? Lehetséges-e új sorsot építeni magunknak? Az öntudat legmagasabb szintjén képesek vagyunk-e irányítani a világot? S végül mit látunk, ha belenézünk a tükörbe az elszámolás napján?
Minden nyelvi testvériség ellenére az ukrán nép többsége jobban érzi magát egy független Ukrajnában, mint az orosz „testvér” farzsebében. Egy-két helyről jött visszajelzés olyan, mint amilyen 1956 november negyedike után volt hetekig Budapesten: a nép hazaküldi az agresszorokat.
„Egyöntetűen kiállunk a békéért és követeljük, hogy rekesszék be az agressziót fokozottan szító propagandát.” – Svetlana Alexievich, Margaret Atwood, Paul Auster, Jonathan Franzen, Joyce Carol Oates, Orhan Pamuk, Salman Rushdie, Elif Shafak, Olga Tokarczuk, Ludmila Ulitskaya és sokan mások, Nobel-díjasok, írók és művészek százai írták alá a Nemzetközi PEN Club honlapján megjelent petíciót, amelyben elítélik a háborút, kiállnak a békéért és követelik, hogy „rekesszék be az agressziót fokozottan szító propagandát”. Békét, szabadságot és függetlenséget követelnek Ukrajnának.
„Mindig azt éreztem, hogy a szavak pontatlanok, és nem alkalmasak arra, amit a képek tökéletesen el tudnak mondani. Aztán valamikor az egyetem elején elhatároztam, hogy ha már úgy alakult, hogy a bölcsészkarra járok, ideje lenne megtanulni beszélni, és elkezdtem mindenféle stílusú szövegeket olvasni, hátha rájövök, hogy csinálják, akik értenek hozzá.” – Spanyol műfordító, művészettörténész, irodalomtörténész. Ki is valójában Kutasy Mercédesz? Magyary Ágnes interjúja a DRÓTon.
Adam Zagajewski, lengyel költőnek több kötete jelent meg angolul és más nyelveken, így magyarul is: pár éve Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat kapott, meg ahogy nekem írta, Szőcs Gézától egy kitűnő üveg pálinkát. Költőként tehát mindenütt elismerték, bár hangsúlyozottan liberális nézeteit, „kozmopolitizmusát” volt, ahol nem verték nagydobra. Adam Zagajewski tavaly, 2021-ben hunyt el.
2022-ben újra egy kontinentális háború a téma, mi pedig elődjeinkhez hasonlóan, most is hanyagul alábecsüljük a kockázatokat és a lehetséges következményeket – Jánosi-Mózes Tibor írása.
Meghalt egy nagyon jó barátunk, sokunk nagyon jó barátja. – Weiner Sennyey Tibor írása
„…éppen szerencsés sokszínűsége révén igényli az identitáselbeszéléseket… … A 10 millió virológus országában miért éppen az irodalomhoz ne értene mindenki. … A múlt megismerése segít a jelen korlátainak szétfeszítésében, ha tetszik a ködképeink eloszlatásában.” – Petőfiről, Legendahántás című új könyvéről, a magyar irodalom lektűrösödéséről, olvasásról és írásról, kánonról és kultúrharcról, a modern emberről beszélgetett Magyary Ágnes Milbacher Róberttel. Az interjú a DRÓTon olvasható.