Ha azt mondanám a „DRÓT” középút, vagy fiatal alkotók által készített neadjisten kulturális újságnak kinéző, ám a tudatalattinkban lappangó, őrjítő fallikusságra való hajlam kivetülése, valószínű egy nagy barom lennék, mert ezek még csak meg sem közelítik a dolog lényegét.
Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.
Nemcsak az előadók – Farkas Róbert a Budapest Bár vezetője, Dargay Marcell a Katona József színház zeneszerzője és Kollár-Klemencz László a Kistehén frontembere – fogott meg, hanem maga a cím is. Mert mit tagadjam imádom a lovakat, imádok egy lovon száguldani… Így miután a címadó dalt többször is meghallgattam, felelevenítve a fenti érzést, örömmel mentem el és hallgattam meg élőben is Szentendrére a Ferenczy Múzeumban. Puskák Kata Szidónia ajánlója a DRÓTon.
Talán maga Romhányi József is meglepődne, ha hallaná, hogy a verse mennyire másképp szólal meg egy kislány, illetve egy színész szájából. Formanek Csaba szuggesztív előadással, Léna pedig a megszokott bájával mutatja be egy gonosz idomár balul elsült történetét.
„Ahogy beérünk Pusztakamarásra már messziről észrevesszük a domb tetején álló romos kastély tornyát, kocsinkkal arra hajtunk. A Sütő-emlékház az egyik főutcán van, nem messze tőle a templomkertben magányos fehér márványoszlopon Kemény Zsigmond szomorú mellszobra árválkodik. Ahogy felérünk a dombtetőre igen zord idő fogad.”
A DRÓTra feltöltött galériában most bepillanthatunk a két művésznő, Rabóczky Judit Rita és Verebics Ágnes műtermébe, s ízelítőt kaphatunk a hamarosan megnyíló kiállításból.
Íróval, költővel találkozni kamaszkorban sorsfordító lehet. … A mostani NAT akkor végződik az irodalomoktatás szempontjából 70-es évek, amikor megszülettem. … Viszont a dolgok alapvetően megváltoztak – az írók és a költők aligha vannak ma karnyújtásnyira.
1979-ben született Nagyváradon. Gyermekeivel és feleségével a Szentendrei-szigeten él. Mint bemutatkozósában írja, nem tud sem írni, sem olvasni, de szokott. Tollforgatónak rossznak tartja magát, ám szerfölött tehetségesnek. Álmában többször járt a Hóvirágok terén, a valóságban csak háromszor. Szeret eljutni a mondatkezdő nagy betűtől a mondatzáró írásjelig. Néha sikerül, máskor azonban másra gondol. Most elviselhető.
Sok mindentől hangos az irodalmi közélet, csak a legfontosabbról esik ritkán szó, az irodalomról és a minőségről. A lélekről. A hitelességről, a költői alapállásról, az írástudók felelősségéről. Arról, hogy nekünk mi a dolgunk.
Ez az a tíz pont, amiben a Történelemtanárok Egylete összefoglalta véleményét az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről. A teljes szöveget és a forrást is közöljük a DRÓTon.