A halhatatlan Petőfi – Weiner Sennyey Tibor előadása

Hallható, Irodalom, Látható

Újra és újra felélednek különböző híresztelések, hogy Petőfi Sándor nem is 1849-ben, hanem 1856-ban halt meg Barguzinban. A történet ismert, számtalanszor írtak róla, erősítették és cáfolták meg, derítették ki, hogy a barguzini csontok alapján Petőfi nő volt és hasonlók. De vajon miért olyan fontos nekünk, hogy Petőfi tovább éljen? Ki nekünk ma Petőfi Sándor? Weiner Sennyey Tibor előadása a szentendrei Nyitott Templomok Fesztiválján hangzott el és a DRÓTon most megnézhetitek.

Pablo Neruda, le veled!

Élet, Hallható, Irodalom, Művészet, Szabadság, Társadalom

Miért igényli a magyar társadalom azt, hogy Petőfi apja Széchenyi legyen? Vagy miért vágyik arra, hogy Petőfi ne haljon meg a szabadságharc leverésekor, hanem Szibériában folytassa költői életművét orosz nyelven? Miért kell Gabriela Mistralnak forradalmárnak lennie? Miért fontos az, hogy kivel osztotta meg az ágyát? Lehet-e bármelyik ország szociális problémáira identitáspolitikai pirulákat szedni?

Petőfi ismeretlen versei

Hallható, Irodalom, Művészet

Az alábbi írás 2018. március 17-én jelent meg a Magyar Nemzetben. Egy hónappal később a lap megszűnt, aztán a lap – a Magyar Időket magába olvasztva – újraindult. Azóta az írás eltűnt az archívumból. A DRÓTon most az ünnep alkalmából – egy évvel később – újra olvashatjátok.

Adjátok tovább, ha tetszett. Ja, és éljen a sajtószabadság!

Szörényi László: Ki törődik a holtakkal?

Hallható, Irodalom, Művészet

Petőfi lopta volna a Szeptember végén című versének ötletét? Vagy csak emlékeztet Propertius egy versére? Szörényi László teljesen más kontextusba helyezte a költeményt, mint Gömöri György. Micsoda, hogy egy versnek, pláne a halhatatlan Petőfi Sándor örökké élő versének több olvasata is lehet??? Lehet. Petőfi eddig nem igazán vizsgált kapcsolatairól olvashattok a DRÓTon, mert Petőfi tényleg nem halt meg, hanem tovább él mindörökké. Már ha olvassuk.