Hamvas Bélához kapcsolódó cikkek és tartalmak a Dróton.
Hamvas Bélát, mint jelentős írót és kiemelkedő gondolkodót több ízben is előszeretettel sodorták olyan kontextusba, amelyből azt a messzemenő következtetést lehetne levonni, hogy Hamvas antiszemita, fasiszta, vagy netán éppen kommunista lett volna, esetleg, hogy egyetértett volna a háborúval. – Weiner Sennyey Tibor előadását olvashatják és tekinthetik meg a DRÓTon.
Hamvas Béla és a humor kapcsán tartott előadást Weiner Sennyey Tibor a 10. Bor, Mámor, Bénye fesztiválon, Erdőbényén.
Vajon a korábbi szerkesztők megmásították vagy csak szerkesztették Hamvas Béla eredeti írásait? Az autorizált gépiratok és az életmű kiadásban megjelent néhány könyv között konkrét különbségek vannak. Palkovics Tiborral, Hamvas Béla hagyatékának gondozójával beszélgettünk, a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelent Sarepta új kiadásának alkalmából.
Hamvas Béla arra jutott, hogy a buddhi, vagy Buddha-tudat nem más, mint az ember őseredeti alapállása, éber léte, amit mindenki felébreszthet magában, mert mindenki ugyanazokkal őseredeti alapokkal rendelkezik. Azt mondta, hogy ugyanerről az éberségről szólnak végső soron a védák, a szúfi, az orfika és erre a felébredettségre hív a kereszténység is Jézussal és a szeretettel.
„Weöres bekapta a Hamvas-féle misztikus legyet.” – írta Szentkuthy Miklós, de hogyan ismerkedtek meg? Milyen műveket köszönhetünk ennek a barátságnak? Miért szakadt meg a kapcsolatuk és hogyan folytatódott húsz év hallgatás után? Weiner Sennyey Tibor esszéje a DRÓTon.
Mit gondolt Hamvas Béla a természettudományokról? Mit kritizált ebben Németh László? Miért tartotta fasisztának Hamvast Lukács György? És mit mondott Szentkuthy Miklós Hamvas Béla és Kemény Katalin közös könyvéről?
Milyen kertész volt? Mit gondolt a földművelésről és arról, hogy a kertésznek hogyan kell hozzáállni a kertjéhez? Igaz, hogy belépett a kommunista pártba és kiváltotta a földmunkás igazolványt? Weiner Sennyey Tibor esszéjéből mindez kiderül a DRÓTon.
Végig túráztunk Hamvas lábanyomán a Bakony-esszében leírt útvonalon, közben pedig különleges kalandokban volt részünk. Minden kiderül 15 perces kisfilmünkből. Ha tetszett: add tovább vagy járd végig te is.
Az igazi tétje azonban az öt nagy géniusznak és száz kicsinek, hogy az ember mennyit és hogyan tud belőle magában realizálni, hogyan tudja magában megoldani ezt a rettenetes nehéz ügyet, hogy egyszerre része az emberiségnek és tartozik valamely néphez, adott esetben a magyarhoz.
Kevés szimbolikusabb eseményt tudtam volna elképzelni, mint éppen ezt. A nácik felrobbantották a Lánchidat, benne a Hamvas hangját rejtő lemezkét is. Elmeséltem, hogy mindössze ennyim van, ez az egy cím, hogy „Aenona, a halott város”. Elmosolyodott. Azt mondta, hogy ha segítek a földjein a betakarításban, akkor ő elvisz Aenonába. Így is lett. – Weiner Sennyey Tibor esszéjét olvashatjátok a DRÓTon.