Rubens, Velázquez és a gének…

Élet, Irodalom

Rubens 1628-ban utazott Madridba. Nem, mint festő, hanem diplomataként. Nem először járt Spanyolországban, huszonöt évvel korábban már megfordult Valladolidban, hogy műtárgyakat csere-beréjen a spanyol királyi udvarral, akkor sem, mint festő, hanem mint udvari talpnyaló. De mégiscsak ízig-vérig művész volt − gondoljanak bármit az irigyei −, sőt akkori második madridi utazásakor már híres piktor, pont ezért a spanyol uralkodó IV. Fülöp az udvari festőt nevezi ki Rubens mellé idegenvezetőnek. Ez az udvari mázoló akkoriban nem más volt, mint a fiatal Diego Velázquez.

A „Méhbarát Kertek” pályázat és az „első Országos Spájzszépségverseny” eredményhirdetése

Nincs kategória

Az utóbbi évtizedben jelentős rovarpusztulást jegyeztek fel Európában, így hazánkban is. A beporzó rovarok eltűnése különösen veszélyes az élelmiszerellátás és a biológiai sokszínűség szempontjából. Ezért meghirdettük a méhbarát kert pályázatunkat. A méhbarát kert nem csak a mézelő méheknek, hanem valamennyi beporzónak, rovarnak kedves, hiszen találnak benne virágokat, rejtekhelyet, élőhelyet.

2023-ban kerestük hazánk legszebb spájzait is. A spájz, az élelmiszer-kamra az öngondoskodás alapja, segít a hosszú téli hónapok során és lerövidíti az egyre nagyobbra és egyre környezetszennyezőbbé váló ellátóláncokat. Nagyapáink és nagyanyáink még tudták, hogy fel kell készülni a szűkösebb időkre, hogy a tavasztól-őszig tartó bőséget a hosszú tél követi, ezért lekvárokat, befőtteket, szörpöket, s minden egyebet eltettek télire. Sajnos ez az előrelátás és öngondoskodás kiment a divatból, ezért meghirdettük az első Országos Spájzszépségversenyt, amelyre sokan neveztek. A DRÓTon most megtekinthetitek a 2023 december 21-én a Kettőspont Színházban tartott eredményhirdetést.

Nagy Judit „Belső barangolások” c. kiállítása Szentendrén (02.03.)

Esemény, Művészet

Ezúttal egy nem szokványos kiállításra invitálunk benneteket. Nagy Judit tűzzománcművész „BELSŐ BARANGOLÁSOK” – kamarakiállítását láthatjátok nálunk. A tűzzománcot hazánkban leginkább díszítő technikaként vagy kiegészítő technikaként ismerjük főleg ékszerek esetében. Képalkotásra kevesen használják és akkor is inkább a sodrott rézzel készült térkitöltéses technikát használják. Ezzel szemben Judit festményszerűen finom, éteri színátmenetekkel dolgozik és érzékelteti velünk belső látomásait. A kiállítást megnyitja: Balogi Virág költő, műfordító. Részletek a DRÓTon.

„Hogy ne legyen az az érzés, hogy már mindenen túl vagyok”

Interjú, Irodalom, Látható

Kötet- és költőbemutató videó Kemény Zsófival, a VerShaker YouTube-csatornáján

FoMO, FiFe, Meme, JumpCut, 27-esek klubja, zen fless és nosztalgia – ezek a fogalmak pörögnek (és tisztázódnak) Kemény Zsófi és Zoltán Áron beszélgetésében, Zsófi Most vagyok soha című legutóbbi verseskötete kapcsán. Hogyan lehet túlélni azt a korszakot, ahol a kapunyitási pánik összeér a kapuzárási pánikkal? Hogyan jutott el 8 év után a második verses kötet megjelenéséig a fiatal felnőtt költő? Miért a „szerintem” kifejezés vált számára a legfontosabbá? Hogyan válhat egy verseskötet – a költő akarata ellenére – egy egész generáció indulójává?

Ki uralja a testünket?

Élet, Irodalom

Ki uralja a testünket? A társadalom? Az istenek? A pszichológia? A trauma? Az egyén? Talán pont ezért mondja azt Arisztotelész, hogy vannak dolgok, amiken csak a gyengelméjűek, a gyerekek és a betegek gondolkodnak és nem a makkegészségesek. – Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozatának tizedik része a DRÓTon.