Bestiárium, avagy a bennünk élő mítoszok
Itt az újabb lehetőség, hogy kész képeket kapó agyunkat egy kicsit megmozgassuk, és megmerítsük a kollektív tudattalanban. A nemzetközi MythOff rendezvénysorozat következő budapesti eseménye következik.
Mit tanulhatunk a zsidó történetekből?
A Népmesekincstár sorozat Bajzáth Mária mesemondó és mesepszichológus válogatásában remek kezdemény, hogy egy kicsit kitekintsünk más népek és kultúrák népmeséi felé, és közös pontot találjunk bennük a számunkra ismerős történetekhez. A korosztályok szerint felosztott kötetek mellett megjelentek a plusz kötetek is, többek között a zsidó történeteket feldolgozó könyv: A rabbi és az oroszlán.
Tépelődések
Hommage-montázs a Karnevál jegyében – Nagy Zopán versei.
Beszélő ruhák, kedves emberek | Gyeviki Hajnal Csillag két írása
Van egy ember, akire felnézek. Egy nap azt csinálta, hogy tett maga körül egy fordulatot. Egyetlen fordulatot, egyetlen nap alatt. Régóta vágyom a böjtre én is, és arra, amit kaphatok a nélkülözésben. Húsböjt, ételböjt, beszédböjt… Minden böjt.
Szeretnék egy napig semmit nem csinálni. Akkor majd arról is beszámolok, mit jelent: valamit csinálni.
Sárkány(-tavi-gerinc) meglovaglása
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
Az ismeretlen Weöres Sándor
Az egyik legfontosabb ismeretlen verse Weöres Sándornak – és ez október huszonharmadikán különösen aktuális lenne – a Rapszódia a kivívott szabadságról című, amely két variációban maradt fent a hagyatékban.
Fantasztikus kisfilm került elő Weöres Sándorról
Weöres Sándor pécsi éveiről beszél a Pécsi Körzeti Stúdió 1979-es felvételén. A nagyon sok szempontból egyedülálló felvételt a Csorba Győző Könyvtár archívumának munkatársai töltötték fel.
Képregény-pódiumbeszégletés
Mi a képregény? Miért érdekes a képregény? Művészet-e a képregény? Van-e magyar képregény? Miért van ilyen kevés női képregény alkotó? Miért van olyan sok amerikai zsidó képregény alkotó?
Bárhol Európában
Három évvel ezelőtt kitalálta Anna és Tibor, hogy 2019-ben lesz egy közös verses felolvasóestjük, amelynek a címe „Bárhol Európában” lesz. Most meglátjuk hol vagyunk bárhol és az a bárhol Európában van-e még?
Peter Handke és Olga Tokarczuk írásai
A lengyel Olga Tokarczuk és az osztrák Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat 2018-ban és 2019-ben. Peter Handke egy versét és Olga Tokarczuk prózáját ajánljuk olvasásra ez alkalomból a DRÓTon.