Lukács György, mint erkölcsi probléma

Sokan elfelejtik, hogy ez a kiváló teoretikus egyben egy szörnyeteg volt. Legenyhébb esetben nem foglalkoznak a kivégzett emberekkel, az elgázolt egzisztenciákkal, a margóra tett életművekkel, legrosszabb esetben pedig megpróbálják elmagyarázni, hogy „mindez szükséges volt”. S általában teszik mindezt olyan emberek, akik vért hörögnek Wass Albert vagy Prohászka Ottokár jobboldali tisztogatása kapcsán persze, joggal, de kettős mércével. Nincs szükség sem démonizált, sem szentté avatott, vagyis egydimenziós Lukács György-portrékra. Amire szükség van, az egy tárgyilagos és objektív bemutatása a híres-hírhedt marxista ideológusnak, egyaránt bemutatva az erősségeket és a gyengeségeket, az erényeket és a vétkeket. Egyelőre ilyen még nincs, talán lesz. – Krasznai Zoltán esszéje.

Még dolgoznak a fiúk az Isztambuli Egyezményen

Magyarországon az elmúlt években 0 személy halt meg külföldiek által elkövetett terrorcselekmények következtében, míg legalább 150 személy halt meg kapcsolati terrorizmus következtében, és százezrek élnek mindennapos fenyegetettségben. – mivel nagy vita alakult ki fórumainkon a családon belüli, nők elleni erőszak kapcsán, közöljük az Igazságügyi Bizottság üléséről szóló PATENT beszámolót a DRÓT.

Üzenjük a Parlamentnek: több tiszteletet a nőknek!

Magyarországon még mindig elfogadott a nők elleni erőszak, különösen akkor hunynak szemet felette, ha az családon belül történik. Hiába demonstráltak nőjogi szervezetek, a kormánynak nem sürgős a családon belüli erőszak megfékezése. Több nőjogi szervezet, többek között a Nőkért Egyesület, az Angyalhír, a Patent Egyesület, és a NANE Egyesület is demonstrált reggel a Parlament előtt, az Igazságügyi Bizottság ugyanis a 2017 február elsejei ülésén tárgyalta, hogy a parlament elé kerül e az isztambuli egyezmény ratifikálása. Erre továbbra is várni kell. Amíg várunk újraközöljük KÉT ÉVVEL ezelőtti cikkünket az ügyben, ami most ismét aktuális. Ha te is tűrhetetlennek érzed a helyzetet: akkor add tovább cikkünket.

Natura Sacra – a vers csöndje

Talán mások számára is nyilvánvaló a férfi energia túlsúlya a kortárs irodalmi életben. Az irodalmi lapok túlnyomó többségben férfi szerzők műveit közlik, a szerkesztői székekben kilencven százalékban férfiak ülnek. Ha úgy tetszik, egyensúlyeltolódás figyelhető meg a jang irányába. Éppen ezért nagyon nagy szükség van akár a prózában, akár a magyar kortárs lírában a női, anyai látószögre és energiákra. A jang energiát kiegyensúlyozó oldalra is.