Liszkay Lizi: Határtalanul

Az utóbbi időben sokszor kapom meg, fölösleges, amit tanulok és ami valójában érdekel. Nem azt mondom, hogy amit tanulsz, az fölösleges, csak azt, hogy a piacon sokkal nagyobb szükség van gazdasági szakemberekre, mint társadalomtudósokra. Nem azt mondom, hogy nem tanulsz semmi fontosat, csak azt, hogy semmihez se fogsz érteni igazán, mindenbe csak belekóstolsz egy kicsit. Nem azt mondom, hogy felesleges az irodalom, csak azt, hogy nincs kézzel fogható eredménye. Na, most miért nézel így, nem akartalak megbántani.

Nem gondoltam ám mindig így, valójában még most sem, de közgazdász közegben sokan nem értik, mi értelme van a művészeteknek, nem értik, mi hasznuk van.

Anya csak egy van

Vajon milyenek íróink, költőink, művészeink édesanyjukkal most? Peer Krisztián, Tóth Kinga, Szabó Imola Julianna, Rabóczky Judit, Kiss Márta és Karsai Zsófia küldtek képeket felkérésünkre, amelyeket a DRÓTon most megnézhettek.

Pályakezdő írók nyilatkozata a szakmaiság védelmében

„Mi, alulírott, egymástól független fiatal alkotók, úgy látjuk, az akadémia egyik célcsoportját képezzük; ez idáig nem volt lehetőségünk kifejteni észrevételeinket, kérdéseinket és kéréseinket…” – az alábbi közleményt nem a József Attila Kör, nem a Fiatal Írók Szövetsége, hanem néhány tucat, még egymástól is független fiatal író adta ki. Tanulságos. A felhívást az értintetteknek továbbítottuk, és most a DRÓTról ti is továbbadhatjátok. Vajon lesz-e ezután nyílt, személyes párbeszéd?

Nincs vége a gyereknapnak – Költők, írók első szárnypróbálgatásai

Milyenek voltak ifjú költőink és íróink, amikor még gyerkek voltak? Milyenek voltak az első írásaik? Mennyi maradt a kezdetekből mára? Áfra János, Berka Attila, Hartay Csaba, Kemény Zsófi, Székelyhidi Zsolt, Tóth Kinga és Weiner Sennyey Tibor legkorábbi munkáiból kaphattok a DRÓT gyerekkort idéző összeállításában ízelítőt, elképesztő fotókkal édesítve.