Közös ügyünk az oktatás: de hogyan alakíthatnánk együtt? Milyen lenne az állampolgári politika a gyakorlatban? Egy ember víziója, egy átfogó problématérkép, és egy közösség, amely megoldásokat keres: ez az Oktatási Közös Nevező. Egy hívás mindenkinek, aki hisz abban, hogy az oktatást közösen jobbá lehet tenni. Bogdán Csaba kezdeményezése nemcsak a problémák felismeréséről szól, hanem egy országos párbeszéd elindításáról is. — Édes Anna interjúja.
Úgy hallottam, hogy tanárokat rúgnak ki iskolákból, mert polgári engedetlenséggel válaszolnak arra, hogy nem tüntethetnek méltatlan keresetük miatt. Eszembe jutott ez a régi írásom, gondoltam, van kedvetek elolvasni nektek is.
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi fenntartás előnyeit nem győzi hangsúlyozni a kormány, azóta több intézmény erre a sorsa jutott, többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem is, amely azonban az egyetem és a művészet autonómiáját féltve, hangot adott követeléseinek. – Mit jelent a sokat hangoztatott „modellváltás” az egyetemeken? Az SZFE példáján keresztül Liszkay Lizi, a DRÓT gyakornoka igyekezett összefoglalni erre a kérdésre a választ.
…nem lettem pár nap alatt Gabriel García Márquez, de legalább már tudom, hogy attól még írhatok, sőt írni kell és nem árt tudnod, hogy hol baszod el, mert elbaszhatod.
A társadalmi és technológiai fejlődés megkívánja, hogy előtérbe helyezzük a kreatív és kritikus gondolkodás fontosságát. A diákokat az összefüggések keresésére kellene nevelni a mély lexikális tudás megszerzése helyett, de ezt már megannyi szakember leírta előttem. A roma kisebbség helyzete valós dilemmákat szül, amelyek odafigyelést kívánnak.
„A most elfogadott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben erősen ismeretközpontúak a nyelvvel, a nyelvtannal kapcsolatos tartalmak. Nem jelenik meg a kompetenciafejlesztés módszeresen kidolgozott folyamata. A kompetenciafejlesztés háttérbe szorulását az óraszám csökkentése és az ismeretanyag mennyisége, elrendezése is erősíti. Ugyanakkor az ismeretanyagnak nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is súlyos problémákat vet fel. … A fenti megállapításaink szerint a bevezetésre kerülő NAT és kerettanterv nem segíti, hanem sokkal inkább gátolja az anyanyelvi nevelés megújítását, a tanulók kompetenciáinak a fejlesztését.”
Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.
Miért szeretnék én a nők történetével foglalkozni, hiszen nem vagyok nő? Talán buzi vagyok? Kérdezték szaktársaim.
– Miért van szükség a gender-tanulmányokra? Mit jelent egyáltalán? Boldog Zoltán éppen ebben a témában írta szakdolgozatát, a DRÓTon most elolvashatjátok cikkét, amiben elmondja, hogy miért.
A magyarok Európa legutolsói nyelvtudás tekintetében Eurostat 2017. Miért van ez így? Hogy lehetne javítani ezen? Gönczy Edit és Szabó Kisanna angoltanárok, s ezekre a kérdésekre keresték ők is a választ, és ki is találtak valamit.
2017. április 4-én a magyar kormány meghozta a LEX CEU néven elhíresült törvényt. Aznap a Közép-európai Egyetem diákjai, tanárai és szimpatizánsai körbeölelték az egyetem épületét és tüntetést szerveztek.