Gyakorló mesemondóként rengeteg mesével találkozom, és egyre jobban elámulok, hogy a bennünk folyamatosan zajló belső folyamatokat, akár nehéz élethelyzeteket hogyan tudják finom eszközökkel támogatni a történetekben lévő szimbólumok.
„Értékrendek, rendszerek felbomlása folyik, és sok mindentől függ, mi mivé fejlődik…” – Két hete jelent meg a DRÓTon Hétvári Andrea Kellenek-e az óvodásoknak „melegmesék”? című írása, ami számtalan hozzászólást eredményezett. Az egyik olvasónk – Szakáli Anna – egy levelet küldött a témában megszólítva szerzőnket. Az olvasói levelet és a szerző válaszát teljes terjedelmében közöljük lapunkon.
A Meseország mindenkié rendhagyó mesekönyv megjelenése két táborra osztotta az országot, ahogy azt megszokhattuk már a politikai tagozódás itt is kijelöli az oldaliságokat és az álláspontok nagyjából egyértelműek. Érdemes azonban egy kicsit mélyebben megvizsgálni a miérteket, és nem megrekedni a kettészakad híd valamelyik oldalán. Engedjük hát fel tágabb perspektívákat látó drónunkat a magasba, és vegyük szemügyre madártávlatból a jelenséget és a problémát.
A Népmesekincstár sorozat Bajzáth Mária mesemondó és mesepszichológus válogatásában remek kezdemény, hogy egy kicsit kitekintsünk más népek és kultúrák népmeséi felé, és közös pontot találjunk bennük a számunkra ismerős történetekhez. A korosztályok szerint felosztott kötetek mellett megjelentek a plusz kötetek is, többek között a zsidó történeteket feldolgozó könyv: A rabbi és az oroszlán.
Magyar mesék jelentek meg egy kötetben Indonéziában. A könyv egyik alkotójával Kiss Márta festőművésszel készítettünk a különleges alkalomból riportot.