„Blecher úgy él, hogy közeli viszonyt ápol a halállal.“

– írta Mihail Sebastian. Bár Max Blecher a XX. század szülötte, mégis a XXI. század írója lett, ugyanis a szinte teljesen elfeledett alkotót az utóbbi időszakban újra felfedezték. Sajátos világának kialakulásában tragikus módon szerepet játszott a Pott-betegségnek is nevezett csonttuberkulózis okozta mérhetetlen szenvedés.

A DRÓTon részletet olvashattok Max Blencher regényéből Boda Edit fordításában.

Fethiye Çetin: Nagyanyám

Isztambulban a kétezres évek elején török nyelven jelent meg az a kis kötet, ami az 1915-ös kitelepítést túlélt egyik örmény asszony memoárja. Heranuş Gadaryan története egyike azon többezer örmény túlélő történeteinek, akik az első világháborúban a széthullás küszöbén álló Oszmán Birodalom történelmének legsötétebb fejezetének számító 1915. évi borzalmakat csak az iszlám felvétele révén, muszlim családok örökbefogadott gyermekeiként, új identitással tudták átvészelni.

A könyv megjelenésekor Törökországban bestseller lett, az elmúlt években tucatnyi nyelvre – köztük angolra, németre, franciára, örményre és olaszra – fordították le. Magyarul is megjelenik hamarosan Pál Laura turkológus-műfordító fordításában, amiből most részleteket és háttér-információkat olvashattok a DRÓTon.

Versek nyolc számi évszakról

Inger Mari Aikio köteteivel a számi női líra újszerű természeti és erotikus hanggal gazdagodott. Mind a számi, mind a finn nyelvű versek a haiku és tanka hagyományokat ötvözve 5-7-5 szótagszámú sorokból állnak. A megszólalás tágabb finomságú, ökokritikai érzékenységű helyről történik, melynek hangot ad a természet és történéseit megfogalmazó igei egyes szám harmadik személy. A számi költőnő verseinek Németh Petra által készített műfordításai Domokos Johanna bevezetőjével a DRÓTon.

Fordítás vagy ferdítés?

Lehet-e fordítani olyan idegen nyelvekről verseket, amelyeket nem beszélünk? Ha nem: miért? Ha igen: miért és hogyan? Milyen kalandjaink lehetnek fordítás közben és mi lehet a célunk? Milyen volt lefordítani a Gilgames egy részletét, a jávai költészet klasszikusait vagy éppen kortárs koreai költők közül Gil Won Lee és Ra Heeduk verseit? Weiner Sennyey Tibor költő, a DRÓT főszerkesztője a Koreai Kulturális Központ Művészeti csarnokában tartott előadását most itt meghallgathatjátok.

Kőtábla

Miért ne bántsuk az erdőt? Már a Gilgamesben benne van…

Miről van szó a Gilgamesben? Arról, hogy az ember – Gilgames – legnagyobb bűne, hogy kivágja a szent erdőt, benne az éghez érő fát, csak azért, mert megirigyelte az istenek tulajdonságát: a teremtést. Gilgames a kivágott fából kaput épít a városának – Uruknak –, de barátjának – Enkidunak –, aki elárulta gyermekkora édenkertjét – a cédrus erdőt –, az árulásáért meg kell bűnhődnie, ezért később megbetegszik és meghal…

Világirodalmi szenzáció a DRÓTon! A nem oly rég felfedezett, eddig magyarul nem publikált GILGAMES-részletet olvashatjátok lapunkon, egy rövid jegyzet kíséretében. Ha szerinted is lehet fontos és érvényes üzenete a több ezer éve írott verseknek a ma élő emberek számára is, akkor olvasd el és add tovább.