A gyermekeknek közismerten ugyanolyan szükségük van a mesékre, mint a levegőre vagy a szüleikhez való kapcsolódásra, fejlődik a fantáziájuk, és közvetett módon tanulnak a világ működéséről. A felnőttek pedig a könnyen emészthető fantasykban és a krimikben, vagy ha máshol nem, a filmekben megtalálják a történetekre való igényüket. De mi van a nyegle és pimasz kamaszokkal, ők mihez kezdjenek, ha történetekre vágynak?
A népmesék nemhiába éltek túl évezredeket, alakulva, csiszolódva mesélőről mesélőre, olyan sürített tudás van bennük, melyek ténylegesen segíthetnek az élet nagy dolgaiban és helyzeteiben.
Stenszky Cecília írása a Hamupipőke facebook-profilja című könyvről.
Íme a tökéletes karácsonyi ajándék! Megjelent a Mire gondolsz? című antológia, amelyben kortárs költők és írók gyerekeknek írt műveiből találunk egy gazdag válogatást. A 160 oldalas, színes könyvet a balatonfüredi általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak rajzai illusztrálják. Írásokat találunk benne Szentmártoni János, Szil Ágnes, Ayhan Gökhan, Babiczky Tibor, Balázs Attila, Géczi János, Gömöri György, Gyárfás Endre, Jász Attila, Kiss László, Kiss Ottó, Kollár Árpád, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Nagy, Koppány Zsolt, Nagy Márta Júlia, Oravecz Péter, Orcsik Roland, Pallai Károly Sándor, Praznovszky Mihály, Szabó Imola Julianna, Szabó Palócz Attila, Szőcs Géza, Horváth Nikoletta, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Tömöry Péter, Vass Tibor, Vörös István, Weiner Sennyey Tibor, Zalán Tibor, Zsolnai György tollából. A DRÓTon a TEMPEVÖLGY által kiadott kötetből Lackfi János meséit közöljük kedvcsinálóként.
Ha Hermione, a kisokos a declinatiókat magolta volna a roxforti könyvtárban, akkor valószínűleg Tokiótól Buenos Airesig gyermekek ezrei iratkoztak volna latinórákra… ha ez túlzás is, biztosan felkeltette volna az érdeklődést a nyelv iránt, s éppen a gyerekekben. Rowling azonban, az egykori klasszika filológus elárulta a latint, a nyelvet, amelyhez egyébként láthatóan vonzódik. Miért?
Bristolhoz, amúgy is fűzött már egy történet, a bristoli parkolóőré, elképzeltem tehát, hogy ez a kakibusz milyen remek téma, akár egy egész sor gyerekvershez. Így született az első, itt közölt vers, melyet a minap, nagyon kedves barátaim családjának fel is olvashattam. A gyerekeknek tetszett, kacagtak, így most – a főpróba után – bedobom a verset a közösbe, lássuk, hogy reagál rá a nagyközönség :