DRÓT: Mit gondolsz Krusovszky Dénes észrevételeiről a 150-millós támogatással kapcsolatban?
GABORJÁK ÁDÁM: Az alapjaival egyetértek. A 150 millió forint rengeteg pénz, s ebből valóban nagyon sok fontos dolgot tudna a két fiatal írószervezet létrehozni. S azt is jól látja Krusovszky, hogy a két szervezet – más partnerekhez hasonlóan – évtizedek óta folytat áldozatos munkát a kortárs irodalomért a magyar nyelvterület egészén, sokan végeznek önkéntes munkát elköteleződésből, a kortárs (fiatal) alkotók pedig megalázó körülmények között dolgoznak a forráscsökkentések közepette. De
tudtommal egyik szervezet sem kapott még ilyen mértékű támogatást.
Közben az írószervezetek az elmúlt évben is többször próbáltak a fennálló problémákra (l. a Márai-program folytatása, a MASZRE támogatások pótlása, a működési támogatások stabilizálása, az NKA függetlenségének biztosítása stb.) megoldást találni. De úgy tűnik, ezeket teljesen elengedték a felelős intézmények és vezetőik. Krusovszky persze izgalmas párhuzamokra is rávilágít:
az új társaság megalapítása hasonlóságokat mutat az MMA felemelésével. Elgondolkodtató.
Abból az esetből legalább tudjuk, hogy mi lett. Ilyen körülmények között előállni egy átláthatatlan szervezet létrehozásával teljesen értelmetlen, szakmaiatlan és cinikus gesztus.
A kérdések tisztázása tehát nagyon fontos. Vajon mi indokolta a szervezet létrehozását és a közpénzekből történő ilyen fokú támogatását? Vajon továbbra is közpénzekből finanszírozzák-e majd?
Kik és hogyan fogják a döntéseket meghozni a szervezetben, s ki ellenőrzi majd azokat? Honnan lett hirtelen a kortárs irodalomra ennyi pénz?
Miért nem a már meglévő ösztöndíjak vagy egyéb kulturális pályázatok forrásainak emelésére fordították a pénzt? És miért nem történt egyeztetés a szakmai szervezetekkel ezzel kapcsolatban sem a rendelet benyújtása előtt, sem ősszel, az alapítás során?
DRÓT: Szerinted is „itt egy érdekkör, egy ízlésvilág kerül kizárólagos helyzetbe”?
GABORJÁK ÁDÁM: Szerintem itt inkább az értelmetlen pénzköltésről van szó. Ha már van olyan szervezet (kettő is), ami ezeket a feladatokat elvégezheti, akkor semmi szükség egy felesleges harmadikra. Főleg ha a másik kettő is problémákkal küzd. A körök, hálózatok felrajzolását meghagynám az Átlátszónak, biztos izgalmas munka lesz az eddigi információk alapján.
Megjegyzem, én kerülném azért az azóta több helyen is felbukkanó, igencsak kellemetlen, ’erdélyi kontra anyaországi’ ellentétet, illetve egyéb migrációs és légideszantos metaforákat.
Mások motivációit inkább ne keverjük össze bizonyos emberek személyes hatalmi érdekeivel.
DRÓT: Tervez-e valamit ezzel kapcsolatban a JAK?
GABORJÁK ÁDÁM: Igen, tervezünk. Remélem, más írószervezetek támogatásával.
– wst –
