Hans Ulrich Gumbrecht merész témát feszeget, amikor a sport, valamint a sportot kísérő tömeg fogalmát veszi górcső alá legújabb, a Kijárat Kiadó gondozásában, magyar nyelven megjelent esszékötetében. Gumbrecht könyvérő Jánosi-Mózes Tibor írt a DRÓTra.
Idén október 15-én volt a premierje a „Legyél te is Jane!” sétaszìnházi darabnak, ami Dr. Jane Goodall életrajzi írásai alapján készült. Az előadáson novemberben is lehetősége van bárkinek részt vennie.
2022-ben újra egy kontinentális háború a téma, mi pedig elődjeinkhez hasonlóan, most is hanyagul alábecsüljük a kockázatokat és a lehetséges következményeket – Jánosi-Mózes Tibor írása.
Az elmúlt napokban több sajtóhír beszámolt Kadhafi fiáról, Saif al-Islam Kadhafi felbukkanásáról. Sokan úgy vélik, hogy az ifjabb Kadhafi-nak a reménytelen líbiai pokolban, komoly esélyei lehetnek a közéleti visszatérésre, valamint új politikai karrier kiépítésére. De milyen művész valójában az ifjú Kadhafi? Jánosi-Mózes Tibor írása a DRÓTon.
Csikász Lajos, nemcsak a Szegedi Tudományegyetem oktatói között, hanem a magyar sci-fi és történelmi regények alkotói között is különleges helyet foglal el a szívemben. Részben mert tanárom volt, részben mert rajongója vagyok és leszek. A halálhíre tragédia.
A te kerted milyen? Akár csak legbensődben zöldellő, akár valóban létező, mindenkinek van elképzelése arról, milyen kertet szeretne. Geometrikus formákra nyírt bokrok vagy burjánzó, áthatolhatatlan növényzet? „A kertészben lakozik a kert” – írja Gilles Clémens, francia tájépítész, akinek a The Third Landscape elmélete szerint az emberi túlélés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a városi terek között maradjanak kihasználatlan, “parlagon heverő” területek, ahol minimális emberi intervenció zajlik, mert ezek a biodiverzitás szempontjából kiemelkedően fontosak, sok fajnak pedig az utolsó menedéket jelentik.
Drámai díszleten, nem véneknek való szerelmi háromszögelés.
Bene Zoltán legújabb történelmi regényében a középkorba, egyenesen az Árpád-háziak kihalását követő időkbe invitálja az olvasót. Történelmi korképek és a jelen kórképeinek metszetéről.
– Ó a fene enné meg! – sóhajtottam fel magamban, mert egészen sokkolónak tűnt belegondolnom, hogy Andalúzia ily eldugott kis városában, fényes nappal, suhancok raboljanak ki, ráadásul hat esztendő rabolatlan barcelonai élet után!
Isten valóban a magyarokkal él, nagyjából ezer évente visszatér, hogy áldást hozzon rájuk. Legutóbbi áldásakor akkorát röhögött, hogy a kereszt is félrebillent a szent koronán.