1990-ben születtem Mezőtúron. 2008-ban költöztem Budapestre, diplomámat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szereztem meg elektronikus és nyomtatott sajtó szakirányon. A könyvek és az írás mindig is az életem középpontjában álltak. 2016. márciusában elindítottam a saját könyves blogomat Olvass hazait! néven, amely az első kizárólag hazai kortárs írókat és költőket támogató blog. A Roboraptoron csupa geekségről írok kritikákat. Büszke vagyok rá, hogy a Drót munkatársa lehetek.

„Én nem onnan fogom folytatni, ahol abbahagytam.” – Zoltán Áron

„Most úgy tűnik nekem, mintha minden onnan indulna tovább, ahol abbamaradt. Nem örülök neki. De persze nem kapott mindenki akkora ébresztőpofont, mint az előadó-művészeti szférában dolgozók.” – mondta Zoltán Áron, a Vígszínház fiatal tehetsége, akivel az elmúlt hónapokról, a VerShaker-csatornáról, próbákról, költészetről, összművészetről és felelősségről beszélgetett a DRÓT szerkesztő alkotója, Demencze Ilona.

Milyen az a JiCsing Labirintus?

Bár lassan vége az évnek, nem hagyhatjuk veszni azt a különleges riportot, hiszen Sziget fesztivál jövőre is lesz, mint ahogy JiCsing Labirintus is. Érdemes tehát előre betervezni a sok színes program közé az Élőkép Színház interaktív előadását. Akár ezt, akár bármelyik másikat. Demencze Ilona beszélgetése a JiCsing Labirintus alkotóival: az Élőkép Színház tagjaival és Bérczi Zsófia művészeti vezetővel.

Hogyan segíthet a művészet a halál kapujában?

A Szent László kórház 15 ágyas Hospice osztályát festményekkel díszítik a Napút Művészeti Akadémia tagjai. Több, mint 50 olajfestmény, számtalan munkaóra és a művészet igazi erejének megjelenése ott, ahol arra a legnagyobb szükség lehet. Ez a Napút Műhely példaértékű célkitűzése január óta. Demencze Ilona utánajárt annak, hogy hol tart az ügy, hogyan lehet őket ebben a nemes kezdeményezésben támogatni és rövid interjút készített az egyik alkotóval, Kulcsár Edina festőművésszel. Részletek a DRÓTon.

A túlvilági költő

Jagi 2018. február második hetében végleg elhagyta ezt a világot. Elmélkedhetnék, hogy mi visz rá egy embert az öngyilkosságra, hiszen gyerekei is voltak, de ez teljesen felesleges. Nem tudhatjuk mi zajlott a fejében és a lelkében. Sajnos az ő falai már gyermekkorától növekedtek, megdönthetetlenül. Nincs jogunk pálcát törni felette, és nem is akarunk. Mind költőt, mind embert egyaránt gyászoljuk.

Hajléktalanok az operában

Nagyon rövid idő alatt, értelmes módon meg lehetne szüntetni a hajléktalanságot Magyarországon. Ők ezt 2-5 évre saccolják, én azt gondolom, hogy 8-10 év alatt nagyon tudatos munkával, „odaengedve az asztalhoz” mind a szociális szakembereket, mind a civileket, mind – akár törvény által előírt módon – a társadalom tagjait és az egyházakat aki kimaradt szóljon fel lehet számolni a hajléktalanságot. A németországi minapi példa engem is meglepett: hajléktalan szállón ma Náluk csak és kizárólag menekültek vannak. Ennyi! – vallja Col Legno zeneszerző, az Egyetlen hajléktalan című opera szerzője, akivel Demencze Ilona készített interjút a DRÓTra.

A bennem élő farkas

A szisztémás lupus erythematosus SLE. Egy olyan immunrendszeri megbetegedés, melyben kb. 5 millió ember szenved a világon, ebből kb. 6-8000 Magyarországon. Miért hallunk róla mégis olyan keveset? Tudjuk egyáltalán mivel jár ez? – Demencze Ilona – cikkünk szerzője – is ebben a betegségben szenved. Az ő írását olvashatjátok a Lupusról, a gyógyszergyártó cégekről, az információ hitelességének fontosságáról, az egészségtudatról.