Már több mint ötszázan írták alá a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciót

A Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciónkat már több mint ötszázan írták alá. A petícióhoz korábban olyan jelentős alkotók, gondolkodók és szakemberek is csatlakoztak, mint Radnóti Sándor művészetfilozófus, professor emeritus, akadémikus, Takáts József irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Forgács Éva művészettörténész, professor emerita, Vörös István író, Spiró György író, Pinczehelyi Sándor képzőművész, Krajcsovics Éva festőművész, Mácsai Pál színész-rendező, Dés László zeneszerző, Presser Gábor előadóművész, zeneszerző, valamint sokan mások.

Noémo a Kacsakő Irodalmi Színpadon

NOÉMO facebook oldala, ahol további koncertjeiről tájékozódhattok. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadának programja 2026 nyarán:Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik nyara beszélgetésekkel, dalokkal, versekkel, filozófiával, pszichológiával, zenével és szentendrei barangolásokkal várja az érdeklődőket a Duna-parton. Kortárs művészek, gondolkodók, költők, zenészek és szakemberek találkoznak a Kacsakőnél, hogy közösen kérdezzenek rá arra, ami ma igazán fontos: közéletre, művészetre,…

Zsennyei Alkotóház

Elküldtük a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciót

Elküldtük a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíciót az illetékes döntéshozóknak és a sajtónak.

Nem egészen egy hét alatt több mint háromszázan írták alá: írók, költők, képzőművészek, művészettörténészek, kulturális szakemberek, szerkesztők, tanárok, az Alkotóház egykori alkalmazottai és felelős állampolgárok.

Köszönjük mindenkinek, aki aláírta és segítette az ügyet.

Zsennye nem csupán egy épület. Hetvenéves alkotóházi hagyomány, történeti emlékezet, természeti és kulturális érték.

Részletek a DRÓTon.

Rendszerváltás vagy korszakváltás?

Felkerült a DRÓTra a teljes videófelvétel, amelyben egy fontos beszélgetés, előadás vagy irodalmi esemény hangulata idéződik meg: Shodor Balázs énekes, Vági Zsolt mentálhigiénés szakember és Weiner Sennyey Tibor közös estje a jelen politikai, társadalmi és művészeti helyzetére reflektál a „választási forradalom” kapcsán. Az elmúlt időszak tapasztalatait, a jelen kihívásait és a jövő lehetőségeit dalokkal, versekkel és beszélgetéssel járjuk körül.az. A felvétel nemcsak dokumentum, hanem lehetőség is arra, hogy azok is bekapcsolódjanak a gondolkodásba, akik személyesen nem lehettek jelen. Nézzétek vissza, osszátok meg, és vigyétek tovább a beszélgetést. A Kacsakő Irodalmi Színpad harmadik évadáról részleteket olvashattok a DRÓTon.

Zsennyei Alkotóház

„Haza a mélyben”– avagy javaslat a Zsennyei Alkotóház megmentésére, megtartására és fejlesztésére

Mit lehetne tenni Zsennyéért, ha nem lemondani, eladni vagy veszni hagyni akarnánk? Weiner Sennyey Tibor második zsennyei esszéje konkrét javaslatokat fogalmaz meg a Zsennyei Alkotóház megmentésére, megtartására és fejlesztésére: fenntartható ökológiai mintagazdaságot, művészeti és tudományos központot, ösztöndíjprogramokat, közösségi és nemzetközi együttműködéseket képzel el egy olyan helyen, amely hetven éven át szolgálta a magyar alkotókat. Az esszét a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíció háttéranyagaként közöljük.

Bezárt a hetvenéves zsennyei művésztelep – 2024, szeptember

2024-ben, hetven év után bezárták a Zsennyei Alkotóházat, a magyar képzőművészet, irodalom és alkotói élet egyik különleges emlékhelyét. Weiner Sennyey Tibor személyes és történeti esszéje nemcsak a zsennyei kastély múltját idézi fel a Sennyeyektől, Bezerédy Emmán és Békássy Ferencen át a háború utáni művésztelepig, hanem arra is választ keres: miért volna nemzeti érdek, hogy Zsennye ne pusztán megmaradjon, hanem újra élő, természetközeli, fenntartható alkotóhellyé váljon. Az esszét a Zsennyei Alkotóház megmentéséért indított petíció háttéranyagaként közöljük teljes terjedelmében.

Zöld Civil Forgatag Szentendrén – beszélgetések, civilek és közös jövő a Duna-korzón szombaton

Május 30-án, szombaton délután a ZöldOT 2026 nyilvános és ingyenes programjaival várják az érdeklődőket Szentendrén, a Barlangnál és a Duna-korzón. A Zöld Civil Forgatagban bemutatkoznak a hazai környezet- és természetvédő szervezetek, a Barlang szabadtéri színpadán pedig akkugyárakról, magyar tájról, klímaválságról, méhekről és emberről lesz szó. A program a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 35. Országos Találkozójához kapcsolódik, amelynek idén Szentendre ad otthont.

Weiner Sennyey Tibor: A szentendrei gólem

Ma délután négy órakor a szentendrei Szántó zsidó emlék- és imaházban holokauszt-megemlékezést tartanak: tragédia, emlékezés, újjászületés. Ebből az alkalomból először közöljük Weiner Sennyey Tibor 2018-ban, ugyanitt elhangzott novelláját, A szentendrei gólemet, amely történelmi rémnovellaként, krimiként és erkölcsi példázatként beszél a vérvádról, a félelemről, az antiszemitizmusról és arról a pillanatról, amikor a legenda mögül előlép a valódi szörny: az emberi gyűlölet. A szöveg különös aktualitását adja, hogy miközben Szentendre díszpolgári címet adományoz Krasznahorkai Lászlónak, a város egyik Mi Hazánk-os önkormányzati képviselője éppen zsidó származására hivatkozva támadta a Nobel-díjas írót. A múlt tehát nem múlt el: az emlékezés ma is ellenállás.

Weiner Sennyey Tibor: A Megye megtisztítása

Sokan ismerik A Gyűrűk Ura történetét, de kevesen emlékeznek az epikus tündérmese valódi végére. Pedig Tolkien egyik legtanulságosabb fejezete éppen az, amely kimaradt Peter Jackson filmadaptációjából: „A Megye megtisztítása”. Mit mond ez a rész a korrupcióról, a zsarnokságról, egy agrárország oligarchikus lezüllesztéséről és a természet rombolásáról? És vajon Tolkien előre sejtette azt, amit ma „ökoterrorizmusnak” neveznénk? Weiner Sennyey Tibor esszéje nyomtatásban először a Magyar Hangban jelent meg 2024 februárjában. Az írást most a Kacsakő Irodalmi Színpad 2026. május 21-i, „Rendszerváltás vagy korszakváltás” című estjéhez kapcsolódva közöljük újra a DRÓTon.

Vági Zsolt: Megsárgult fénykép

Vági Zsolt Megsárgult fénykép című verse egy régi gyerekkori fotóból bontja ki a túlélés, a családi minták, a testi-lelki sérülékenység és az életközépi önismeret történetét. A fán álló kisgyerek és az erdőben álló felnőtt alakja között egy egész élet feszül: félelem, kudarc, lázadás, depresszió, küzdés, majd lassú megérkezés ahhoz a felismeréshez, hogy gyökereinket, ágainkat és lombunkat talán mégis meg lehet tanulni.