Akadálymentesség Amerikában, Brüsszelben és Budapesten

„2024-ben Magyarországon miután szeretném meghosszabbítani a lejárt parkoló igazolásomat, közlik velem, hogy semmiben sem felelek meg a jogszabályoknak, az előző igazolást sem kellett volna megkapnom, meg különben is, hogy képzelem, hogy majd bemegyek a belvárosba és beparkolok valami kényelmes helyre! Akkor hová fogják tenni a luxusautókat?! De semmi baj, mert itt mindenre van jogszabály, a luxusautók parkoltatására is, és nekem itt ha fene fenét eszik is, akkor sem lesz jogtalanul bitorolt parkolókártyám. Tanuljam meg, hogy hol a helyem…”

Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozata olyan sikeres volt a DRÓTon, hogy 2025 márciusában a MAGVETŐ könyvkiadónál jelenik meg. Néhány további részletet a megjelenésig még olvashattok lapunkon, most például arról, hogy miképpen nézett és néz ki az akadálymentesség Amerikában, Brüsszelben és Budapesten.

Jordán Tamás a VerShakerben!

„Csodálatosan gazdag életem volt, és csak azt az állításomat igazolja, hogy ehhez a pályához 90% szerencse kell, és 10% tehetség. Aztán később ezt a Bálinttal való estemben módosítottam annyira, hogy azért humor is kell. Tehát a végső összegzés az, hogy 85% szerencse 10% tehetség, és minimum 5% humorérzék.” – meséli Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Nemzet Színésze, a VerShaker legújabb videójában. És akkor még nem is merünk arra gondolni, hogy a kimért, elegáns nyilatkozat később szenvedélyes üvöltéssé alakul át, vöröslő fejjel, féktelenül.

Lehet közös nevező az oktatásban?

Közös ügyünk az oktatás: de hogyan alakíthatnánk együtt? Milyen lenne az állampolgári politika a gyakorlatban? Egy ember víziója, egy átfogó problématérkép, és egy közösség, amely megoldásokat keres: ez az Oktatási Közös Nevező. Egy hívás mindenkinek, aki hisz abban, hogy az oktatást közösen jobbá lehet tenni. Bogdán Csaba kezdeményezése nemcsak a problémák felismeréséről szól, hanem egy országos párbeszéd elindításáról is. — Édes Anna interjúja.

Gömöri György: Rajk László újratemetése

„Nem hagyhatom ki a történetből azonban 1956. október hatodikát. Ez a nap volt, utólag visszatekintve, október huszonharmadika „főpróbája”. Ezen a napon temették újra Rajk Lászlót és három kivégzett társát (egyikükről, Szalairól, már beszéltem korábban az 1949-es évvel kapcsolatban), jelképesen az egész magyar sztálinizmust, amely ugyan csak pár évig tartott, de rengeteg szenvedést okozott.” – Gömöri György életrajzi visszaemlékezését 2024 végén a Savaria University Press adta ki. A DRÓTon most részletet olvashattok a könyvből és visszanézhetitek az Írók Boltjában tartott könyvbemutatót is, ahol a szerzővel Süth Gabriella szerkesztő és Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett.

Magyary Ágnes San Francisco utcáin

Magyary Ágnes ‘Testodüsszeia’ című sorozata olyan sikeres volt a DRÓTon, hogy 2025-ben a MAGVETŐ könyvkiadó fogja kiadni. 🙂 Néhány további részletet a megjelenésig még olvashattok lapunkon. Most éppen azt, amikor szerzőnk felteszi a kérdést, hogy ha van jogunk dönteni a halálról, akkor lehet-e jogunk dönteni az életről is? Majd pedig elmeséli, hogy hogyan került ezen kérdés megválaszolhatatlansága nyomán Amerikába…

Mire jó a Biodóm?

Könnyen valószínűsíthető, hogy a Biodóm-kínálta tér, már csak anyagi okok miatt sem tölthető meg az eredetileg elképzelt tartalommal, viszont ugyanazon okokból le sem bontható, ezért az idők végeztéig kihasználatlan lesz annak az Állatkertnek a terében, amelyik a világon egyedül álló módon, ahelyett, hogy a saját területét a szükség igényei szerint növelné és fejlesztené, lényegileg egyre csak zsugorodik a megalapítása óta eltelt idő folyamán. Az épületkomplexum, a maga disztópikus jellegével, tökéletesen leképezi szimbolikusan az őt létrehozó megalomán, pénznyelő és totálisan diszfunkcionális hatalmi struktúrát. – Blénesi Éva ellátogatott a Fénydóm 2. kiállításra és megnézte mire használjuk most a Biodómot. Cikk a DRÓTon.