Kutató, műfordító, sinológus. Kereső vagyok. Keresem a középpontot, amiben megnyugodhatok, és ami köré el tud rendeződni a világom. Köszönöm, hogy olvastál.

Micsoda lehetőségek!

„az olyan csodás, bárhol és bármikor
a kezünk leszakíthatja a virágokat,
hogy ajak másik ajakhoz érhet,
hogy nincsenek válságok és forradalmak,
hogy az emberek által felajánlott itallal öntözzük a földet,
hogy ilyen jól élhetünk,
az olyan csodás, amit csak el tudok képzelni!”

Egy elárult generáció tanúja, aki nem mellesleg nemzetközileg ünnepelt költő is: Duo Duo. Róla szól Viczenti Mátyás a modern Kína költészetét bemutató sorozatának hatodik része a DRÓTon.

Festői alkonyat

Egy költő, aki festő is egyben, a kínai költészet hobója, a napraforgók szerelmese, perifériára szorult értelmiségi egy társadalomban, amely a kommunizmus legmélyebb gödréből gondolkodás nélkül fejest ugrott a kapitalizmusba – ez Mang Ke, egy igazi túlélő. Viczenti Mátyás esszéivel és fordításaival a modern Kína költészetét mutatja be a DRÓTon.

A három test kincse

A két leggyakoribb jelző mostanság az íróval és életművével kapcsolatosan az, hogy „Liu Cixin a kínai Arthur C. Clarke, illetve hogy „Liu Cixin a Háromtest-probléma című könyvével a világszínvonalra emelte a kínai sci-fit”. A kritikák nagy része elsüti valamelyik szlogent a kettő közül, de a jelszavak terjedésének divatján túl a fenti kijelentéseknek többlettartalma is van. – Viczenti Mátyás írása a DRÓTon.

Apáink halálára

Édesapám. Köthetnénk ide Esterházy-t, aki egész könyvet kezdett meg ezzel a szóval, és aki egész könyvet körített a kifejezés köré, de a formai különbségeken túl a felépítés és az alap is egészen más: Fellinger Károly kötetében az apa egységes alak, a költő édesapjának közvetlen hangú megjelenítése a szövegekben. A versek olvasása közben szinte látjuk az apa erőtlen mozgását, ahogy elesik egy rossz támaszkodás vagy megcsúszás következtében, és eleven az a kép is, miszerint: „Apám, a türelmetlen rózsabokor, tüskéi a belőle lógó csövek…”