Hamarosan megnyíló kiállítása apropóján beszélgettünk Kobza Vajkkal, aki a DRÓT olvasóinak már ismerős lehet. Rajzról, művészetről, spiritualitásról olvashattok most és arról is, hogyan készül egy olyan rajz, ami állomás a lélekutazás során. Viczenti Mátyás interjúja.
Amíg Pécsett a Bazár sörözőben, Szegeden a Grand Caféban, addig Budapesten a Magvető Caféban rendezték meg a Független Mentorhálózat első mérföldkövét jelző estet, ahol moderátoraként Gács Anna irodalomkritikus rövid felvezetőben ismertette, hogy mi a Független Mentorhálózat, miért jött létre, és miért fontos ez a találkozó.
Él Szentendrén egy fiatal művész, aki mondhatni több irányból is házasságra lépett a művészettel. Verseket ír, zenét szerez, és – ami most számunkra a legfontosabb – rajzol is. Többirányú kapcsolata immáron jelentős, több mint tíz éves múltra tekint vissza. A következő írás a grafikai munkáiról, és ezáltal egy kicsit róla is szól, illetve arról, hogy miként érdemes hozzá, mint grafikushoz közelíteni.
Tolkien nem egy fantáziavilágot álmodott meg cselekményei alapjául, hanem a mi világunk történelem előtti történetét írta meg. Olyannyira ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz, hogy a történet szerint a Hobbitot, a Gyűrűk Urát, és a többi történetet tartalmazó kéziratokat maga Tolkien „mindössze” lefordította, illetve ellátta jegyzetekkel, kommentárokkal. A történetek tehát nem valamilyen elképzelt világban történtek meg, hanem a miénkben. Hogy ez miért fontos?
Kínát egyszerre érte a Nyugat nyüzsgő érzékisége, és saját történetének ősi, távoli szava. Ekkor érkezett oda Henri Michaux.
Megtudjuk, miért nem illik össze Malacka a Taóval, miért rejti magát és írását egyszerű köntös mögé a bölcs, és hogy mi fán terem – a Tao Tĕ Ching legújabb fordítója, Padányi Gulyás Gábor szerint – a metafizikai megvalósítás?
Egy költőről, aki 15 évig hallgatott, egy tragédiáról, és arról, hogy mi van a tragédia előtt és után. – Peer Krisztián 42 című kötetéről Viczenti Mátyás írása a DRÓTon.