W. S. Rendra versei
Épülő világunk- vasvilág,
üvegből és ordító lyukakból áll.
Holnapi világunk már nem szűzies,
hanem aláaknázott és mindenki előtt szétnyitott,
mint egy felszabadult kurva combjai.
Vajon volt olyan költő, aki „extázisban” írta verseit?
Az indonéz irodalom a legfiatalabb irodalmak közé tartozik, maga a nyelv csak 1928-ban keletkezett a modernizált maláj és számos helyi nyelv jávai, balinéz,buginéz, minangkabau egyvelegéből. Ennek a fiatal nyelvnek, amit ma 267 millió ember beszél, egyik legjelentősebb költőjét és drámíróját W. S. vagyis Wilibrodus Surendra Rendrának hívták. W. S. „Willy” Rendrával 1960 októberében ismerkedtem meg Jogjakartában…
Magyar népmesék indonézül
Magyar mesék jelentek meg egy kötetben Indonéziában. A könyv egyik alkotójával Kiss Márta festőművésszel készítettünk a különleges alkalomból riportot.
Bartók Béla Bali szigetén
„A helyzet az, hogy a gamelánhoz, azoknak, akik nem ott születtek, kis túlzással fület kell növeszteni, éppen, ahogy Bartók zenéjéhez is mindannyiunknak.” – 2015 szeptember 26-án éppen 70 éve halt meg Bartók Béla. Nyáron egy hónapig volt látható a Spanyolnátha Művészeti Folyóirat által szervezett kiállítás Miskolcon, melynek keretein belül kortárs magyar írók-költők Bartókról vagy Bartók kapcsán szólalnak meg. Az évforduló alkalmából DRÓTon most ismét elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor írását, amely nem arról szól, hogy járt-e Bartók Béla Bali szigetén, hanem…
Az elveszett királyság, avagy a költészet jógája
Hogyan jutottam el Szegedről Indonéziába? Hogyan indultam el a tökéletes nyelv keresésének útján, kezdve a neolatintól elérve egészen a szanszkrit és páli alapokra épülő ójávai nyelvig, a kawiig? Hogyan értettem meg a nyelv belső energiáját és annak hatását a környező valóságra? Hogyan következett ebből, hogy a költészet világot alakító energia? Hogyan találtam meg az Ős-Mahábháratát? Hogyan értettem meg, hogy a történelem milyen kölcsönhatásban van nyelvvel és társadalommal? – Mesteremnek és tanáromnak: a 70 éves Szörényi Lászlónak ajánlom ezt az esszém.
Az eltűnt Jáva nyomában
Milyen volt 1961-ban Indonézia? Milyenek és kik voltak azok a költők, akik hárman indultak a sors ellen? Kik voltak azok, akik T. S. Eliotot és Dylan Thomast olvastak és francia filmeket néztek a moziban? Ki volt Asrul Sani? Milyen volt az a régi Jáva? Az Angliában élő Gömöri György naplójából olvashattok részletet a DRÓTon.
Ardzsúna mennyegzője
Magyarul elsőként a DRÓTon olvashatjátok Mpu Kanwa 1060 körül írott, kawi eposzának két énekét.
A szavak szentélye: a balinéz irodalmi hagyományok
A kawi költők a költészet jógáját gyakorolták, mely során az alkotótevékenység imádsággá is magasztosult. Még manapság is sok balinéz számára fontos az ezekben rejlő bölcsesség. – írja összefoglaló esszéjében a balinéz irodalmi hagyományról Helen Creese, amely a DRÓTon jelenik meg először magyarul Balogi Virág fordításában.
Az utolsó kawi kutató – beszélgetés Helen Creese-el
A DRÓT főszerkesztője 2013-ban a Balin rendezett Ubud Writers and Readers irodalmi fesztivál vendégeként találkozott Helen Creese-el, az utolsó kawi kutatóval és vele beszélgetett a sziget ősi irodalmáról és nyelvéről. Ezt az interjút akkor a Kultúrpart hozta, most Helen Creese nagyesszéje mellett, fontos háttérinformáció gyanánt, újraközlést olvashattok.