A méhek csodálatos világának és a kashmiri savizmusnak a tanulmányozása olyan dimenziókat nyit meg előttünk, amelyben végtelen időutazást tehetünk a minden mindennel összefüggés birodalmába, ahol evidenciává válik számunkra az az őstudás, amelyet a mai tudomány talán a kvantumfizika terminológia készletével tud a leginkább megragadni.
Azon a napon, amikor ez a felismerés bekövetkezett az életében, Irom Shamrila egy ujjhegynyi mézet vett magához, és arra a döntésre jutott, hogy a Gandhi hagyományaira épülő erőszakmentes ellenállásnak egy eddigitől eltérő formáját, a nyilvános politizálás útját választja.
Régóta foglalkoztat Rabindranath Tagore személyisége és költészete. 2009-ben megjelent egy novellám a költő balatonfüredi gyógyulásáról, később verset is írtam a hársfáról, amit ültetett. De az igazság az, hogy mindig olyan különösnek éreztem a nevét viselő sétányon a mellszobrot, minél több Tagore írást olvastam, annál inkább. Aztán jobban utánanéztem ennek a szobornak. Ez a szobor nem az, amit 1956-ban az indiai kormány ajándékozott. Az eredeti Tagore-szobrot kicserélték egy másikra.
Rajvinder Singh indiai származású, de Berlinben élő költő, kultúrális közvetítő válogatott versei, Domokos Johanna és Tibold Katalin fordításában jelennek meg a 88. Ünnepi Könyvhétre. A neves költővel Csörgő Viktória készített interjút a DRÓTra.
Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról.