Milyen volt Hamvas és Weöres barátsága? Mit ihletett? Hogyan született A teljesség felé és mi volt még mellette, amiről senki semmit sem tudott? Milyen „képzelt világokba” utazott Weöres és hogyan térképezte fel őket és végzett ott népszámlálásokat? Mit tanulhatunk Hamvas és Weöres barátságából?
„Azt hiszem, hogy többféle olvasási stratégia van, és több értelmezés is jogos és szükséges. A teljesebb képhez pedig egyszerre kell a szövegeket önálló szövegként értelmeznünk és az életműben valahol elhelyeznünk, esetleg a kortárs és történelmi kontextusban látnunk. Végül pedig fel kell tennünk a kérdést, hogy az olvasott szöveg nekünk mit jelent? Mit értettünk meg belőle, s ami több: mit tudunk önmagunkra nézve vonatkoztatni, életünkbe beemelni, önmagunkként a másikban, vagy közösként átélni? Ez a filológia valódi tétje.”
„Weiner Sennyey Tibor hiánypótló művet tett le az asztalra, ami remélhetőleg el fogja érni azokat, akik kíváncsiak a magyar szellemtörténet egyik legkiválóbb alakjára.”
Győrffy Ákos
Hamvas Béla miközben a világválságról írt nagyon jól tudta, hogy ő is benne van a pácban, hogy nem lehet megúszni, hogy nem elég tudni, meg kell valósítani, hogy a verseket nem írjuk, hanem éljük. Ez jutott eszembe, miközben a téli méhes közepén csukott szemmel ültem.
„És az ember nem érti a görög fiúszerelmet sem, amíg nem tudja, hogy ki az ephébos. Ennek a fiúszerelemnek minden sötét és elaljasodott vonzalomhoz semmi köze sincs, ahogy nincs köze hozzá a sapphói szenvedélynek. Az ephébos az az ifjú, akinek láttán minden Sókratésnek az esze meg kellett, hogy bomoljon. Nincs más mód ehhez az ifjúhoz közeledni, mint a szerelem. Természetes, hogy az ifjak egymásba szeretnek, de még természetesebb az, hogy az ephébosba beleszeret az érett férfi: az, aki mérhetetlenül jobban tudja minden asszonynál és leánynál, éppen nemének azonosságánál fogva jobban, hogy mi és ki ez a Phaidros.” – írja Hamvas Béla.
„Ma az emberből vagy majmot akarnak csinálni, vagy valamilyen vértelen ideális szörnyet, vagyis lefelé, vagy fölfelé akarják buktatni. Az ember helye pedig öröktől fogva a közép volt és marad…” – Megnyílt a Hamvas olvasósarok, az inspiráció helye, ahol a látogatók használatba vehetik Hamvas Béla eredeti bútorait a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. Nyitó előadást tartott Weiner Sennyey Tibor költő. Hamvas Béla műveiből Pájer Alma Virág színművésznő olvasott fel. Az előadást most megnézhetitek a DRÓTon és az esszét is elolvashatjátok.
„Először a vallás megette a hagyományt /
a filozófia megette a vallást /
a morál megette a filozófiát /
az ész megette a morált /
az utolsó fázis: az őrület megeszi az észt.”
Weiner Sennyey Tibor esszéje és előadása a kaposvári Hamvas és a kereszténység című konferenciára íródott. Most elolvashatjátok és megnézhetitek a DRÓTon.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon miért A bor filozófiája Hamvas Béla legismertebb, legnépszerűbb és leginkább megosztóbb műve? – 2019 június elsején, a Szent György-hegy hajnalig fesztiválon, Goldman István diófája alatt az alábbi esszé hangzott el. Az esszét most elolvashatjátok és egy hangfelvételen meg is hallgathatjátok a DRÓTon.
„Ami itt történik, az az emberi szolidaritás megsértése, vagyis szeretetlenség, ami a legvégzetesebb őrület, mert ebbe nemcsak az pusztul bele, aki ellen irányul, hanem annál biztosabban az, aki táplálja, hiszen az emberi kapcsolatok megszakítása ez, és ebbe mindenkinek tönkre kell mennie.” – írja Hamvas Béla Magyarországról Az öt géniusz című művében, amelyről Weiner Sennyey Tibor tartott előadást Hosszúhetényben a Körházban. Az előadás most a DRÓTon látható.
„Ötven évvel Hamvas Béla halála után elmondhatjuk, hogy valójában senki sem ismeri teljesen sem Hamvas Béla életét, sem életművét, hiszen e kettő egy. Én sem. Igazán méltó ez a Karnevál szerzőjéhez, s egyszerre tragikus és komikus, ha úgy tetszik humormisztikus.”