„az olyan csodás, bárhol és bármikor
a kezünk leszakíthatja a virágokat,
hogy ajak másik ajakhoz érhet,
hogy nincsenek válságok és forradalmak,
hogy az emberek által felajánlott itallal öntözzük a földet,
hogy ilyen jól élhetünk,
az olyan csodás, amit csak el tudok képzelni!”
Egy elárult generáció tanúja, aki nem mellesleg nemzetközileg ünnepelt költő is: Duo Duo. Róla szól Viczenti Mátyás a modern Kína költészetét bemutató sorozatának hatodik része a DRÓTon.
Miért tartom fontosnak Shu Ting-et annyira, hogy a sok név közül a maroknyi válogatott költő közé soroljam? A válasz pofonegyszerű: mert az egyik első, ha nem a legelső kortárs kínai költőnő. – Viczenti Mátyás esszéivel és fordításaival a modern Kína költészetét mutatja be a DRÓTon. Add tovább!
Egy költő, aki festő is egyben, a kínai költészet hobója, a napraforgók szerelmese, perifériára szorult értelmiségi egy társadalomban, amely a kommunizmus legmélyebb gödréből gondolkodás nélkül fejest ugrott a kapitalizmusba – ez Mang Ke, egy igazi túlélő. Viczenti Mátyás esszéivel és fordításaival a modern Kína költészetét mutatja be a DRÓTon.
„A nyelvet fokozatosan az uralmuk alá vonták a hivatalnokok és a kormány. Ez nagyon ijesztő. Az embereknek nincs módjuk arra, hogy szabadon fejezzék ki magukat.”
Méltatlan dolog lenne, ha nem 顾城 Gu Chenggel folytatnám a kortárs kínai költészet ismertetését. – Gu Cheng kínai költő történetét és verseit ismerhetitek meg Viczenti Mátyás modern kínai költészetet bemutató sorozatának második részéből a DRÓTon.
Guo Lusheng 郭路生 kínai költő történetét és verseit ismerhetitek meg Viczenti Mátyás modern kínai költészetet bemutató sorozatának első részéből a DRÓTon.
A kínai gondolkodás szerint az a táj tud meghatározó illetve szép lenni, ahol 有山有水, azaz ahol van hegy és van víz is mellesleg a kínaiak ezért is szeretik annyira Budapestet, mert kicsiben ugyan, de itt is megvan mindkét feltétel. – Viczenti Mátyás útleírása és fotói Kínáról Kínából.
A két leggyakoribb jelző mostanság az íróval és életművével kapcsolatosan az, hogy „Liu Cixin a kínai Arthur C. Clarke, illetve hogy „Liu Cixin a Háromtest-probléma című könyvével a világszínvonalra emelte a kínai sci-fit”. A kritikák nagy része elsüti valamelyik szlogent a kettő közül, de a jelszavak terjedésének divatján túl a fenti kijelentéseknek többlettartalma is van. – Viczenti Mátyás írása a DRÓTon.
Édesapám. Köthetnénk ide Esterházy-t, aki egész könyvet kezdett meg ezzel a szóval, és aki egész könyvet körített a kifejezés köré, de a formai különbségeken túl a felépítés és az alap is egészen más: Fellinger Károly kötetében az apa egységes alak, a költő édesapjának közvetlen hangú megjelenítése a szövegekben. A versek olvasása közben szinte látjuk az apa erőtlen mozgását, ahogy elesik egy rossz támaszkodás vagy megcsúszás következtében, és eleven az a kép is, miszerint: „Apám, a türelmetlen rózsabokor, tüskéi a belőle lógó csövek…”
Viczenti Mátyás az alábbi versét olvasta fel a DRÓT 4-dik születésnapján, 2018. április 14-én Szentendrén. Most itt is olvashatjátok.