Vörösmarty és a homeopátia címmel Erős Kinga szerkesztő és kritikus Pócsmegyeren a Guttenberg Pál Népfőiskola szervezésében tartott legutóbb előadást. Homeopátiáról, kuruzslásról, Vörösmartyról, Deák Ferenc titkos betegségéről és varázslatos gyógyulásáról beszélgettünk Kingával.
Dedalus és Bloom ereiben soha nem járt igazi vér, Sylvia Plath azonban vérbeli író, vérkomoly és meggyőző, mint mindenki, aki a saját nevében beszél. Uri Asaf Színekben vágyom című sorozatának kilencedik részének két rövid írása a DRÓTon.
Uri Asaf Kafkáról szóló sorozata huszonnégy részből állt a DRÓTon egy másik Kafkát, egy másfajta irodalom-szemléletet igyekezett bemutatni. A sorozat zárásakor – 2017 márciusában – interjút készítettünk a szerzővel, majd 2017 Karácsonyán kezünkbe vehettük az Új Forrás Könyvek között megjelent Kafka Képekben.
Édesapám. Köthetnénk ide Esterházy-t, aki egész könyvet kezdett meg ezzel a szóval, és aki egész könyvet körített a kifejezés köré, de a formai különbségeken túl a felépítés és az alap is egészen más: Fellinger Károly kötetében az apa egységes alak, a költő édesapjának közvetlen hangú megjelenítése a szövegekben. A versek olvasása közben szinte látjuk az apa erőtlen mozgását, ahogy elesik egy rossz támaszkodás vagy megcsúszás következtében, és eleven az a kép is, miszerint: „Apám, a türelmetlen rózsabokor, tüskéi a belőle lógó csövek…”
Fantasztikus művészeti élménnyel gazdagodhatunk péntek este hattól Budapesten. Részletek a DRÓTon.
Kollár Árpád Harmadik Balogh Gyulát Balogh Gyulaként ismerte meg Szegeden. Azt írja róla, hogy csak később lett belőle Harmadik, nem függetlenül attól, hogy ő a harmadik. Új- és régi szegedi, Alsó- és Fölsővárosi történetei olyannyira autentikusak, mintha csak maga is született új és régi, alsó vagy fölső lenne. Harmadik Balogh Gyulának ugyanis kiváló füle és szeme van, amivel fölszippantja a helyi történeteket. Aztán a magyar prózairodalom nagy mesélőihez hasonló kedvvel adja ezeket vissza nekünk, pont annyit csavarva rajtuk, amennyit kell. Mindennek a tetejébe kiváló blues zenész is. Kell még valamit mondanom?
Adél már rég nem varázsolt. Egész nap otthon ült és szipkából szívta a cigarettát. Az után hagyta abba a varázslást, hogy szilvalekvárrá változtatott. A szekrény tetején a leghátsó sarokba dugott, nehogy valaki megegyen, mielőtt visszavarázsolna. Úgy döntött, ő lesz az én végzetem – Bíró Zsófia novellája a DRÓTon.
Novákné egy reggel ellenállhatatlan vágyat érzett. Ilyesmi még soha nem fordult vele elő. Jóval nyitás előtt leszaladt a sarki rövidáruboltba, idegesen topogott, amíg kinyitották, majd megvásárolta az összes nemzeti színű szalagot. Ami azt illeti, 17 méternyi nemzeti színű szalag volt a boltban, ami nem tűnik soknak, de nemzeti színű szalagból mégiscsak jelentős mennyiség. Ha kérdik, maga sem tudta volna megmagyarázni miért, de hát akkoriban nem kérdezősködtek, csak vitték az embert. Miközben lélekszakadva vágtatott fölfelé a lépcsőn, olyan izgatottság vett rajta erőt, amilyen még soha.
A kabbala megértéséhez áldozatot kell hozni. A kabbala a szavak mélyébe lát. A kabbala sebészkéssel halad előre, de mivel sehova nem jut el, valami mindig az útjában áll, és mindig akad egy utolsó vagy utolsó előtti kibogozhatatlan csomó.
Weiner Sennyey Tibor az alábbi versét olvasta fel a DRÓT 4-dik születésnapján, 2018. április 14-én Szentendrén. Most itt is olvashatjátok.