Egy reakciós és egy haladó | Ungváry Rudolf írása
„…jellemfejlődésemben, de lehet, hogy abban, hogy rátaláljak végre valami olyasmire, ami igazából vagyok, például Heller Ágnes is szerepet játszott.”
Új bioromantika – Hermkens Edit képeiről
Hermkens Edit festészete a szabadság művészete, a természet rejtett arcának feltárása, egy új bioromantika, amely csak ránk való tekintettel nem lépett át még a totális absztrakcióba.
Hamvas kritikája, avagy senki sem ismerheti igazán a Bélát
Mit gondolt Hamvas Béla a természettudományokról? Mit kritizált ebben Németh László? Miért tartotta fasisztának Hamvast Lukács György? És mit mondott Szentkuthy Miklós Hamvas Béla és Kemény Katalin közös könyvéről?
Ejha! – Szerb Antal angliai sikeréről Gömöri György írása Londonból
Érdekes szöveget olvastam a napokban Krasznai Tamástól a Dróton: a Lukács Györgyöt támadó cikkről beszélek. Ez elég jó vitaindítónak, de a cikk közepe táján belebotlottam egy mondatba, amitől felszisszentem: ejha!
Lukács György, mint erkölcsi probléma
Sokan elfelejtik, hogy ez a kiváló teoretikus egyben egy szörnyeteg volt. Legenyhébb esetben nem foglalkoznak a kivégzett emberekkel, az elgázolt egzisztenciákkal, a margóra tett életművekkel, legrosszabb esetben pedig megpróbálják elmagyarázni, hogy „mindez szükséges volt”. S általában teszik mindezt olyan emberek, akik vért hörögnek Wass Albert vagy Prohászka Ottokár jobboldali tisztogatása kapcsán persze, joggal, de kettős mércével. Nincs szükség sem démonizált, sem szentté avatott, vagyis egydimenziós Lukács György-portrékra. Amire szükség van, az egy tárgyilagos és objektív bemutatása a híres-hírhedt marxista ideológusnak, egyaránt bemutatva az erősségeket és a gyengeségeket, az erényeket és a vétkeket. Egyelőre ilyen még nincs, talán lesz. – Krasznai Zoltán esszéje.
Lukács bontása – Ludassy Mária, Thiel Katalin és Tillmann J. A. válaszai körkérdésünkre
Lebontják Lukács György filozófus, kommunista politikus szobrát a XIII. kerületi Szent István parkban, ahol helyet kap majd egy az államalapító Szent István királyról készült alkotás – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Ludassy Máriát, Thiel Katalint és Tillmann J. A.-t kérdezte meg a DRÓT, hogy mit gondolnak Lukács-filozófiájáról, Hamvassal való vitájáról és konkrétan erről a döntésről.
Hamvas kontra Lukács, avagy mi a művészet?
Ez a történet tehát máig hat és tart. A lényeg a szemlélet-különbség, amely Hamvas és Lukács személye és filozófiája között feszült. – Lukács György szobrát elbontják a budapesti Szent István parkból. A Fővárosi Közgyűlés döntése nagy vitát váltott ki, ennek a vitának apropójából közöljük újra Weiner Sennyey Tibor alábbi esszéjét, amely a szerző 2015-ben megjelent kötetében Az elveszett királyságban publikált elsőként.