Csillagok és buborékok
Mivé tesz minket a világjárvány? – Jánosi-Mózes Emese sevillai karanténnaplójának utolsó része, melyben szerzőnk és családja végre hazaér Magyarországra.
Posztcovid Andalúzia
Egyszerre kell elbújni a vírus és a perzselő dél-spanyol napsütés elől.
A szabadság sziluettje
Kiszabadulok. Persze fogalmam nincs róla. A lényeges dolgokról jelen időben többnyire fogalmunk nincs. A Halszájoptika Képirodalmi Hálózat következő alkotáspárja.
Keselyű
Már nagyon rég tudom, hogy be vagyok zárva. De azt is tudom, hogy a kulcs az én kezemben van. Meg azt is, hogy mindenre képes vagyok, illetve azt, hogy nincs lehetetlen. Tudom továbbá, hogy a körülményekre nem hivatkozhatok akadályként, nem beszélve arról, hogy az álmaimnak nem rabja, hanem megvalósítója vagyok.
Kényszerszabadság
Mi a fenét keresek én itt? Ez csak egy szálláshely. A radiátor csöpög, a szekrény barátságtalanul pattog, a kilincsek mindig megráznak. Semmi nem akarja, hogy itt legyek. Még Klaudia sem igazán, aki dühítő békességben hortyog mellettem.
Bernarda Alba háza és az új normalitás
Csend, ha mondom! Csend!
Purit sütök. Senecát olvasok
A napokban sokat gondolok nagyapámra, aki hat évet ült börtönben Ceausescu alatt, ennek nagyrészét abban a tudatban, hogy életfogytiglant kapott…
Tavasz van és csend és csőd és halál
Most tavasz van és csend és csőd és halál. Tudom, béna nyitás, de ezt mondta álmomban Tom Hanks.
A szabad mozgás európai, mentális jólétünk egyik alapja
Hogy épelméjűségem a körülményekhez képest megőrizzem, rövid naplóbejegyzések formájában megosztom mi zajlik a hétköznapokban, de elsősorban a fejekben, amikor egy egész ország kijárási tilalom alatt van.