BODY.RADICAL
Csattos Szonja gondolatfutamát a legutóbbi hatodik Body Radical Nemzetközi Előadóművészeti Biennálé ihlette. A szöveget Pettendi Szabó Péter fotóival együtt adjuk közre.
Csattos Szonja gondolatfutamát a legutóbbi hatodik Body Radical Nemzetközi Előadóművészeti Biennálé ihlette. A szöveget Pettendi Szabó Péter fotóival együtt adjuk közre.
A 2009-ben indult, idén 10 éves BODY.RADICAL, ma a régió legjelentősebb, az ázsiai kortárs non-verbális előadóművészeteket bemutató, a két kontinens közötti művészeti együttműködéseknek teret adó programmá nőtte ki magát.
Nagyon kevés ember képes arra, hogy valóban elveszítse önmagát és mindent befogadni, mindenné átalakulni képes test-csatornává váljon. – vallja Batarita a BODY.RADICAL fesztivállal kontinenseket átívelő hidakat épít.
Kolomp – szőr – pelenka – tarisznya – RADIKÁLIS TEST. Szabó Kisanna körképét olvashatjátok a DRÓTon az 5. Body Radical Nemzetközi Előadóművészeti Biennáléról, beszámoló a budapesti záróeseményről.
A 2009-ben Butoh Fesztiválként indult program, ma a régió legjelentősebb, az ázsiai kortárs non-verbális előadóművészeteket bemutató, a két kontinens közötti művészeti együttműködéseknek teret adó programmá nőtte ki magát. Részletes program, ajánló, fotók és videó a DRÓTon.
„Ne legyünk szégyenlősek és álszentek, sem mint táncosok, sem mint nézők, sem mint testben élők. A test sokszor jobban beszél, mint gondolnánk, és e négy nő mesteri szintre vitte ezt a nyelvet.” – Batarita, a butoh tánc egyik legjelentősebb magyar képviselője december 7-én tánc workshopot tart Budapesten, ez alkalomból közöljük korábbi előadásáról Stenszky Cecília írását.
Csak enni, inni, szükségleteinket kielégíteni, vagy a legmélyebb filozófiák mélyére merülni, csak a gondolatok között élni. Mindenre képesek vagyunk, és mindennek az ellenkezőjére is.
„Magyarország? Tudom! Ott van Európa mellett!” – beszélgetés Batarita táncos-koreográfussal Koreában. Amikor megtudtam, hogy Stenszky Cili – azóta DRÓT-szerkesztő – Koreában tölt önkéntesként három hónapot, megadtam neki Batarita címét, aki szintén kint volt éppen, és aki hat hónapra kapott koreográfusként meghívást ebbe a lüktető ázsiai országba. A legnagyobb vidéki nagyvárosban, Budapestnél kétszer nagyobb méretű Busanban találkoztak, elmondásuk alapján a mézkenyér és a halpiac között egy főtéri kávézóban, ahol táncról és művészetről, befogadásról és elfogadásról, Magyarországról és Ázsiáról beszélgettek. Ezt a beszélgetést olvashatjátok. wst