Gömöri György magyar irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár. 1953–1956 között az ELTE BTK magyar–lengyel szakos hallgatója volt. 1956-ban a Petőfi Kör tagja lett. 1956 októberétől novemberig az Egyetemi Ifjúság szerkesztője volt. 1956 novemberétől külföldön él. 1957–1962 között az Oxfordi Egyetemen tanult. 1963–1964 között a berkeleyi Kaliforniai Egyetem lengyel és magyar tanára volt. 1964–1965 között kutatóként dolgozott a Harvard Egyetemen. 1965–1969 között az angliai Birminghami Egyetem kelet-európai kutatóintézetében, 1969–2001 között pedig Cambridge-ben tanított lengyel és magyar irodalmat. 1969-től a World Literature Today szerkesztőbizottsági tagja. 1970 óta a Darwin College tagja, 2001-től nyugalmazott tagja. 1971–2003 között a Comparative Criticism szerkesztőségi tagja volt. 1989–1990 között az Erdélyi Múzeum szerkesztőségi tagja volt. 1994 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja. 2008 óta a Rotary irodalmi díj kuratóriumának elnöke.
1973-ban Nagy László és József Attila, 1979-ben és 2003-ban Radnóti Miklós, 1991-ben és 1999-ben Petri György, 1996-ban és 1998-ban saját, Clive Wilmerrel angolra fordított verseinek gyűjteményeit szerkesztette. 1996-ban Szirtes Györggyel modern magyar költők angol nevű antológiáját szerkesztette. Magyarra fordította: Zbigniew Herbert, Czesław Miłosz és Clive Wilmer verseit.
Soha még ilyen nehéz márciusa nem volt Angliának, Nagy-Britanniának. A koronavírusos betegek száma már régen túllépte a húszezret, a haláleseteké pedig napról napra nő, jelenleg, március 31-én elérte a 1408-at. London utcái üresek, és bár a földalattit még mindig viszonylag sokan használják építőipari és egészségügyi dolgozók, a fiatalok közt föllendült a biciklizés.
Mindezt persze megírja a magyar sajtó is, de hogy a „drótosok” is kapjanak valami pluszt, legyen szabad egy személyes történettel zárnom ezt a londoni levelet.
Mióta a magyar irodalmi tudatban újra megjelent a fiatalon meghalt Békássy Ferenc alakja, gyakran teszik fel nekem a kérdést: mennyire ismerte Virginia Woolf a Cambridgben tanuló magyar költőt, s ha ismerte, van-e jelentősége annak, hogy Békássy angolul írt verseinek éppen Leonard és Virginia Woolf Hogarth Press-sze lett első kiadója 1925-ben?
A tartalom felvezetésének szövege…Még négy olyan év, mint az elmúlt időszak és Magyarország Európa legmélyére süllyed és megmarad Putyin utolsó csatlósának. – vallja Gömöri György költő, nyugalmazott cambridgei professzor. A 2018-as választások hetében írókat, művészeket kérdeztünk meg, hogy elmennek-e szavazni?
Gömöri György költő, író és filológus küldte el írását, amelyben két, nemrégiben megjelent Békássy Ferencről szóló tanulmányra reflektál.
Horkay Hörcher Ferenc válaszolt a DRÓT kérdéseire, május elsejei cikkemre reagálva. Első két válaszáról, ami 1848-49-re vonatkozik, nem foglalkozom, a történészekre hagyom, vajon forradalom volt-e 1848-ban? Harmadik válasza azonban újabb kérdéseket vet fel, ezeket meg kell fogalmazni. – Gömöri György hozzászólása az 56-os vitához.
Konzervatív magyar eszmetörténész tartott előadást 1848-ról Londonban. De szóba került 1956 októbere is és megtudtuk tőle: ez sem volt forradalom! Hát akkor mi volt? Azonnal jött a válasz: ellenforradalom.
Érdekes szöveget olvastam a napokban Krasznai Tamástól a Dróton: a Lukács Györgyöt támadó cikkről beszélek. Ez elég jó vitaindítónak, de a cikk közepe táján belebotlottam egy mondatba, amitől felszisszentem: ejha!
London ma már sok tekintetben magyar város. Olyan metropolisz, amiben élénk színnel vannak jelen a magyarok: kürtöskalácsot kapni a Finchley Roadon, lángost árulnak Camdenben, a piacon. Ezen a Brexit sem változtat túl sokat. De hatvan éve még más volt a hangulat Londonban: a legtöbb angol fenntartások nélkül, szeretettel fogadta a magyar menekülteket. Az alábbi vers régi, de talán újratöltve is él.
2016 június 30-án hunyt el az egyik legismertebb kortárs angol költő, Geoffrey Hill, akinek Szeptemberi dal című versét Gömöri György fordításában olvashatjátok a DRÓT világirodalmi sorozatában.
Ma reggel arra ébredtem: / újra hontalan lettem. – Gömöri György Angliában élő irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár Brexit után írt versét olvashatjátok a DRÓTon.
