Greta? És akkor mi van?
1992-ben a Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia legutolsó napján egy 12 éves kislány beszélt, és arra kérte a döntéshozókat, hogy döntéseikkel őrizzék meg a Föld jövőjét és a természet sokszínűségét.
1992-ben a Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia legutolsó napján egy 12 éves kislány beszélt, és arra kérte a döntéshozókat, hogy döntéseikkel őrizzék meg a Föld jövőjét és a természet sokszínűségét.
Mit gondolt Hamvas Béla a kereszténységről? Van-e vallás nélküli hit? Mi az a Hagyomány? Ki volt Jézus Krisztus és miért kell róla újra és újra beszélni? Előadásában Weiner Sennyey Tibor a Fasori Evangélikus Templomban ezekre a kérdésekre is kereste a lehetséges válaszokat. Az előadás esszé változata most a DRÓTon olvasható.
Vainel Gergely Gyula fényképész-hegymászó naplójába olvashattok bele és kapcsolódó fotóit is láthatjátok a DRÓT sorozatában.
„Korcsula fölött, ha az ember túlmegy a temetőn, délkelet felé, nem nagy füves térségen áll a fügefa. Három vastag ága mindjárt a föld színén elválik háromfelé, azután fel- és visszahajlik. Augusztusban illatos, sötétibolya, zsíros, mézízű füge terem rajta. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép.”
– írja Hamvas Béla a Fák című esszéjében, ami egyébként mottója szerint inkább költemény, ahogy ez az írás is műfaji határokon mozog. Írtak róla, hogy magyar turistáknak mutogatják ezt a fát, de igazán nem sokan kíváncsiak rá. Kép nem született róla, pontos helyét térkép nem jelöli. Egyesek szerint csak legenda, hogy Hamvas Béla fügefája egy távoli, dalmáciai szigeten még megvan, mások szerint nagyon is lehetséges.
Bárhogy is legyen, gondoltam, a leghelyesebb, ha utánajárok.
A 2009-ben indult, idén 10 éves BODY.RADICAL, ma a régió legjelentősebb, az ázsiai kortárs non-verbális előadóművészeteket bemutató, a két kontinens közötti művészeti együttműködéseknek teret adó programmá nőtte ki magát.
Mert műveltség nélkül nincs valódi gazdagság, nincs valódi boldogság. A műveltséget fejleszteni és mélyíteni kell, s erre az oktatás mellett, az egyik legjobb és legfőbb eszköz a művészet. Különösen jó az, ha helyi művészek teszik ezt, hiszen az ő lehetséges feladatuk saját közösségük művelése, emelése, fejlesztése.
– A DRÓTon a Kultlab50, a győri képzőművészek alkotásai fogászati anyagokból című kiállítás megnyitójának teljes szövegét olvashatják.