Szombathy Bálint
Könyv Katalin
Kívülvalóság
című kiállításának
megnyitója
Astor Piazzola Maria de Buenos Aires című operájának egyik záró jelenetében hat fiatal nő sminkeli, avagy festi be arcát fehérre és feketére, úgy meredve az előttük álló üres kottatartókra, mintha azok tükrök lennének. Lévén, hogy a kottaállványok keretein át lehet látni, a tükör itt valójában a nézőtéren ülők tekintete. Egy metafizikai tükörhártya, melyen összeér a színészek és a közönség szempillantása. Ezáltal a színpad „belülje” és a nézőtér „kívülje” – ez a színház létezése óta létező klasszikus felállás – mintha megbillenne egy kissé.
Érezzük, valami átszakad, a térsíkok és a valóságok egymásba csúsznak.
Valamilyen hasonló érzés vagy benyomás keletkezik a szemlélőben Könyv Kata képeinek láttán is, már az első másodpercekben. A többségében szokatlan, atipikus képkivágatok gyorsan tudtunkra adják, hogy a művész látásmódja a kimozdulásra épül azokból a sztereotípiákból, melyek az emberi test ábrázolását, megközelítését jellemzik. A másságot itt elsősorban nem a stílus adja, hanem a filmes értelemben vett képkocka kereteinek meghúzása: mi az, amit látni szeretnénk egy emberi testből, és mi az, amit nem? A valóságot részesítjük előnyben, vagy a valóság megszépítését? Könyv kendőzetlenül mutatja be a tárgyául választott alakokat, melyek a média húsdarálójában ténylegesen tárgyakká silányulnak. Megmutatja, hogy mindent lehet másképp is tükröztetni, mint ahogyan azt a tömegízlést kiszolgáló tömegkommunikáció belénk esztergályozza.
„A tartalom és a forma egyensúlya, mélységi összefüggéseinek kutatása alkotja munkám pilléreit”, írja Könyv, és ezt a vallomást a kiállításon három meggyőző példával erősíti meg. Mindhárom esetben a tér adottságainak a művészet kontextusán kívül létező minőségeire épít, egymásba ojtva a képsíkot a háromdimenziós tárgyi világgal. A tárgyegyütteseket jellemzően nem ő maga szerkeszti össze, hanem valós állagukban „szedi fel” őket, olyan talált tárgyakként, mint annak idején Marcel Duchamp a biciklikereket vagy az üvegszárító vasfogast. Ám Könyv Katát nem csak a valóságukból kiragadott egyedi objektek érdeklik, hanem rendszereket kitevő szerkezetiségük is. Megnyitja a galéria falát és máris átlép abba a kiterjedésbe, amit a fehér lemezek mindeddig szigorúan eltakartak. A belső képi valóság ráilleszkedik a külső tárgyi valóságra, megteremtve azt a szituációt, amelyben új nyelvi és tartalmi minőségek alakulnak ki.
A belső és a külső motívumok összebújnak, és jól érzik magukat egymásban. Megszűnik a kétoldali metafizikai tükörfelület, amely mindeddig elválasztotta őket.
Ezzel együtt a médiumok is egymásba omolnak, és a festmény hirtelen egy installáció részévé válik, szervesen épülve a környezet belső valóságába.
Kívülvalóság – mondja Könyv, s ezzel el kívánja vonatkoztatni az anyagiságában megnyilvánuló festészetet a festészetről való gondolkodástól, vagyis a festészet ideájától. Maurice Blanchot idézi, aki szerint „a kívül kerülés örökös vonzása megakadályozza, hogy rögzíthessük a kint és a bent között húzódó elválasztó vonalat”. Könyv rálépett erre az ingoványos, bizonytalanságokkal teli talajra. Kiállítása izgalmas kaland e kies bölcseleti vidéken, melyet nem is lehet, de nem is kell tudományosan definiálni. Ami megadatott, az a hősi tánc a tiszta költészet eszméjének őrlángja körül.
Elhangzott Könyv Katalin Kívülvalóság című kiállításának a megnyitóján, Magyar Műhely Galéria, Budapest, 2017. április 5.
A kiállítás megtekinthető 2017. április 29-ig.
Magyar Műhely Galéria
1072 Budapest, VII. kerület Akácfa utca 20.
A kiállításhoz mellékeltem egy rövid leírást, összefoglalást a tárlat és a munkák tematikájáról, ezt olvashatjuk alább:
A kiállítás a kívül kerülés vonzásában a kontempláció festészeti minőségeinek kutatására fókuszál. A cím reagál a foucault-i „kivülvaló gondolatára” [la pensée du dehors], amely egy Maurice Blanchot-ról írott esszéjének vezérmotívuma. E gondolat szerint a kívül kerülés örökös vonzása megakadályozza, hogy rögzíthessük a kint és bent között húzódó elválasztó vonalat. A kiállított tárgyak helyzete a galéria terében, illetve a „Puha képek” síkhoz és érzékeléshez való viszonya is a fenti gondolattal rokoníthatóak.
A „Kívülvalóság” cím vizuális világom, festészeti felfogásom groteszkbe hajló, egyéni realizmusára is reflektál, mely ironikus jelleggel viszonyul a köznapi, jelenkori vizuális környezetre.
Az önkritikus attitűd kiterjed a festészet mediális adottságaira és reagál a festő-lét, illetve a „megfestettség” állapotára.
A kiállítás középpontjában – személyes miliőből kiindulva – profán, sok esetben különös együttállásokban megjelenő motívumok állnak. Azok a formai és gondolati egybeesések foglalkoztatnak, melyek mintegy érzékelési és asszociatív montázsként lépnek működésbe egymással és a befogadóval. Az egyes művek alkotóelemei, technikai sajátosságai (mint pl.: a hordozó és a festék fizikai sajátosságai) részei ennek a szellemi szinten létrejövő találkozásnak, mely párhuzamba állíthatók a foucault-i „kívülvaló gondolatával”. Nincs jelen közvetlenül a műben, azon kívülre gravitál és működik tovább.
Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskolájában vagyok másodéves doktorandusz hallgató, vizuális kutatásaimban kiemelt szerepet tölt be a különleges együttállások, koincidenciák vizsgálata – a festészetben és peremterületein -, valamint a festmények helyspecifikus installálásának kérdése. A hagyományos technikák mellet egyéb hordozókat és festészeti kifejezésformákat kutatva hozom létre munkáimat, melyekre jellemző az ironikus és önkritikus szemlélet.
Könyv Kata
Pécs, 2017. 04. 04.
Minden kedves érdeklődőnek ajánlom figyelmébe kiállításomat!
KÉPZŐMŰVÉSZET a DRÓTon
Közös utak — szó és kép egymásra hangolva a Budapest Art Week-en
2017. április 18-23. között rendezik a 2. Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozatot. A programok között megtalálható Közös utak című beszélgetések során egy-egy íróval vagy költővel és egy-egy képzőművésszel arról esik szó, miben érzik egymás munkáját rokonnak. Az egymást követő napokon 18.30 órától a Városház téri Üvegházban az öt beszélgetésben Karafiáth Orsolyával, Kemény Zsófiával, Tompa Andreával, Weiner Sennyey Tiborral, Hevesi Judittal, Isaak Silarddal, Estreházy Marcellel, Radák Eszterrel, Szarka Fedor Guidóval és Weiler Péterrel találkozhatnak az érdeklődők.
ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 1.
Kétszáz alkotás szerepel a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, köztük a DRÓT által Szentendrén kiállított szombathelyi festőművészé, Mészáros Szabolcsé is! A hírre tekintettel Mészáros Szabolcs kiállítását 2016 szeptember 16-ig meghosszabbítjuk, amikor is Szarka Fedor Guido képeit fogjuk a művészek városában kiállítani. Részletek és a tárlatra beválogatott festményről kép itt. – Mészáros Szabolcs a legjobb kétszáz kortárs között – a szentendrei kiállítást meghosszabítjuk
2016 július 29-én nyílt meg és már látogatható az első DRÓT-kiállítás Szentendrén, a festők városában. A kis kiállítások terveink szerint egymást fogják követni a Szerb utca 2 alatti Red Lion étterem előterében. A kiállítást lapunk főszerkesztője, Weiner Sennyey Tibor az alábbi esszével nyitotta meg. – Víz és fény, avagy mi a festészet?
ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 2.
Festők és költők a legritkább esetben magyarázzák saját műveiket, pedig azért néha nem ártana pár szót szólni. Különösen, ha a versekről első pillantásra úgy tűnhet, mintha kiszakadtak volna közegükből, s valami ismeretlen világba kerültek. Pedig nem. Mit keres Szarka Fedor Guido festményei között Weiner Sennyey Tibor négy verse? Valójában csak hazatalálnak. Ott vannak most, ahová igazán tartoznak. Onnan közelítek az ő képei felé, ahonnan a legbiztosabban kapcsolódok: a verseim felől. – Bali-azúr és tengerifű zöld – Szarka Fedor Guido szentendrei kiállításának megnyitója
ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 3.
A művészek, mondják, kész alkotásokat hívnak meg, olyanok, mint a kisrádió, befogják az adást és közvetítik. Néha recsegve, néha sisteregve, de valami jelet kapnak, s a művésznek semmi mást sem kell tennie, csak ezt a jelet a lehető legtisztábban tovább adnia. A befogadó pedig az, aki felé a jel irányul, aki nélkül mit sem ér az egész, akihez el kell jutnia az üzenetnek. Az üzenet néha nem több, mint, hogy állj meg. Semmi több. Állj meg. Csak ennyi. – A változás állandósága – Karsai Zsófia kerámia „képeiről”
ÚJ FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN 4.
Papageorgiu Andrea nem képeket fest, hanem a fényben úszó színeket festi. A fényben a színt, ami rejtőzik, titkolózik, elbújik előlünk. Fény- és színfestő nő ő…. – A megszokás szépsége címmel nyílt kiállítása Papageorgiu Andreának a Lívia-villában Budapesten. A DRÓTon most elolvashatjátok Weiner Sennyey Tibor megnyitóbeszédét. – A láthatatlan színek festője – Papageorgiu Andrea képeiről
Milyen Szókratész bürökpohara? Mi az a vitrográfia? Belefér-e egy üvegtálba az egész univerzum? Milyen Amerikában horvát és magyar kettős identitással alkotni? Szilágyi Csilla vezetett körbe minket a budapesti Croatica központban rendezett kiállításán. Ha van tíz perced és csodálatos tárgyakat akarsz látni, akkor ezt a videót nézd meg! – Üveg által világosan + Szilágyi Csilla kiállítása a Croatica galériában + VIDEÓ
Szánj tíz percet a művészetre és gyere velünk – legalább virtuálisan – a fiatal, kortárs képzőművészek kiállítására, ahol az egyik alkotó Juhász Gergő vezet körbe, bemutatva társai és saját művészetét. Most bepillanthatsz a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2016-ban diplomázó, képgrafika szakos hallgatóinak budapesti kiállításba. – Van tíz perced fiatal, kortárs, magyar képzőművészek munkáira? Akkor ezt a videót látnod kell!
„A mai világban nincs megadva az anyaság kellő tisztelete” – mondta Kiss Márta festőművész, akinek március 26-án nyílik legközelebb kiállítása. De beszélt nekünk angyalokról és emberekről, festészetről és gyermekvállalásról, a kisgyermekes anyák helyzetéről és a vega konyháról. – Anyának lenni művészet – Kiss Márta interjú
A csúti pottyantóst látjátok? Az nem az, hanem egy diktátor végbele, melybe mindenkit, aki elfogadja és hajbókol hozzá, sőt azokat is, akik kussolnak – egyébként különösen azokat: belepasszíroz. Végbélkúpok lesztek hamarosan mind, vagy, ami annál is rosszabb, biodíszlet ott, ahol egy nemzet tűnik el. – Baranyai Levente kiállítását ezzel az írással nyitotta meg a Hadik Kávéházban Weiner Sennyey Tibor. – A felcsúti pottyantós – Baranyai Levente képei elé
„…ez egy ilyen kollektív kölyök-tudatalatti…” – Freund Éva esszéje Rabóczky Judit új szobrairól. – Az elszabadult vasgyerekekről
Megvolt ez a cseresznyevirágzás valamelyik távoli tavaszon, és szemlélted már hanyatt dőlve a lombokat így. Megvolt, de lefotózni nem lehet az ilyesmit, az nem idéz illatokat így sosem. Kontra Ágnes képeiről. – A tavasz festészete – KULTÚRPART 2015.
Nézzék, közelről csodálják a Királynőt. Nincs koronája, ellenben van öntudata. Tehetsége, remek művészete, finom érzéke. Ő Rabóczky Judit, a Királynő, akinek nem kell a Király. – Völgyi Tóth Zsuzsa nyitotta meg a Fészekben Rabóczky Judit kiállítását azzal az írással, amit itt és most a DRÓTon olvashattok. – Rabóczky Judit, a Királynő – Völgyi Tóth Zsuzsa írása
Az elmúlt hónapban tizenegy művész vett részt a nyugat-indiai Pune városában közös alkotói programon, köztük egy magyar is: Bubla Éva, aki észt alkotótársával, Lilli Tölppel a város természeti, ökológiai vonatkozásait vizsgálta és dolgozta fel alkotásaiban. A DRÓTon most leírást és néhány képet láthattok az indiai kiállításukról. – Művészettel a környezetvédelemért – Bubla Éva és Lilli Tölp kiállítása Indiában
Nem csak kutyákról, nem csak irodalomról, nem csak üvegékszerekről beszélgettünk Czapáry Veronika író, költő, üvegművésszel és Sárfi Gabriella főkoordinátorral a Dumtsa Korzó Fesztiválon, Szentendrén. – Üvegköltemények szerzője + VIDEÓ
Szarka Fedor Guido T O R O N Y című kiállításán jártunk a Művelődési Szinten. Interjút láthatnak az alkotóval és részleteket a megnyitóból. – Tornyokat építetek magyarok! – Szarka Fedor Guido képei a MÜSZIben + VIDEÓ
Szarka Fedor Guido kiállítása április elsején nyílik a győri Esterházy-palotában. Műtermében látogattuk meg a művészt, ahol nem csak a most nyíló kiállításról, és az új képekről, hanem a rombolás és építés misztériumáról is beszélgettünk. Videó és részletek a DRÓTon. – Mi az az āratī? – Látogatás Szarka Fedor Guido műtermében + VIDEÓ
Az emberiség számára három ajándék adatott meg. Az egyik a filozófia, a második a vallás és a harmadik a művészet. – mondta Rácz Géza, a Kagylókürt folyóirat főszerkesztője április elsején Győrben, a Rómer Flóris Múzeumban, ahol ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szarka Fedor Guido nagyszabású kiállítását. A DRÓTos videónkon keresztül most meghallgathatjátok a megnyitóbeszédet és bepillanthattok a kiállításba, amely 2016. május 1-ig látogatható. – Ez az āratī! – Rácz Géza beszéde Szarka Fedor Guido kiállításának megnyitóján + VIDEÓ
Most vasárnap Győrben Szarka Fedor Guido kiállítását nem csupán megnézhetjük, de közelről is megismerkedhetünk a művész alkotómódszereivel, sőt ki is próbálhatjuk azokat. Az Āratī kiállítás megnyitóján is ott voltunk, meglátogattuk a műtermében Guidót, most pedig Zemlényi-Kovács Barnabás rövid elemzését közöljük a tárlatról, melyet május elsejéig lehet megtekinteni Győrben. Írás, részletek és művészet: a DRÓTon. Ha tetszett: add tovább! – Az értő szellem derűje – Szarka Fedor Guido győri kiállításáról
DRÓTkonyha
Egyedülálló főzőműsort közvetít mától néha a DRÓT! Itt van végre a DRÓTkonyha! 🙂 Milyen művészien főzni művészekkel? Milyen egy igazi spagetti, amit Mészáros Szabolcs festőművész készít nekünk szombathelyi műtermében? Miért fontos a víz és a táj? Miért jó ázó kocsikat festeni? Miért kell és hogyan lehet a paradicsom héját szakszerűen eltávolítani? A DRÓTkonyha első filmjéből kiderül. Ha tetszett: add tovább! 🙂 – Hogyan főzzünk spagettit? – Főzés Mészáros Szabolcs festőművésszel – DRÓTkonyha1.
Gyakran ér minket a kritika, hogy teljesen elszállt dolgokat is közlünk. Ezt visszautasítjuk, és nagy örömmel ajánljuk figyelmetekbe a DRÓTkonyha második részét, amelyben megtekinthetitek Nagy Zsófia festőművész ehető képeit és meghallgathatjátok Dobai Bálint költő iható haikuit. Zabálni fogjátok! Vagy nem. Mindenesetre megköszönjük, ha megosztjátok 🙂 – Fogyasztható művészet – ehető képek és iható szavak – DRÓTkonyha2