WEINER SENNYEY TIBOR: A DRÓT rendszeres olvasói előtt személyed nem ismeretlen, számos interjút készítettünk veled és több cikked is olvasható lapunkon. Írtál a DRÓTnak az angliai járványhelyzetről is tavasszal. Mennyire változott meg az élet Londonban?
GÖMÖRI GYÖRGY: Az élet Londonban hónapról hónapra változik. Az első, erős járványhullám után pár hónapos enyhítés jött gazdasági okokból, kinyitottak a kocsmák, vendéglők, csapatosan mulattak együtt fiatalok – ezek után elkerülhetetlen lett a második hullám. Most újra szigorúbb zárás (lockdown) van, amit, ha eléggé zuhan a fertőzések száma, december másodikán oldanak fel. Több vakcináról jelentenek jó adatokat, de azt hiszem, még az elkövetkező fél év is hullámvasút szerű lesz a zárás-nyitás végleteivel.
W. S. T.: Minket a Békássy-kutatás is összeköt. Te emlékszel, hogy mióta levelezünk és mi volt az első közös „témánk”?
Békássy Ferenc összes műve
„Pár holdnyi területen édenkertet teremteni, egy házat tökéletesen széppé alakítani, jó és szép dolgokat írni, összehozni a jó és bölcs embereket, ezek mind hasznos tevékenységek. A rosszakaratú, a buta, a minden kiválóság nélküli ember, az egyensúlyozatlanok úgyis elrontanak akármiféle szisztémát és kultúrát, a jók és bölcsek pedig – csak szabadságuk legyen hozzá – úgyis jó életet tudnak teremteni maguknak bármilyen körülmények között is. Az embereknek minden társasága feloszlik jó és rossz emberekre, a rossz tökéletlen, a jó lényegében tökéletes, azaz tökéletes kisebb vagy nagyobb arányokban. Jó lehet egy egyszerű paraszt, és jó: Blake. A mennyek országa a lelki szegényeké is lehet. Az emberek intézményeire azonban ne adj semmit, a világot javítani soha sem lehet. Csak egyre törekedhetünk, hogy a jó és a bölcs emberek minél boldogabbak lehessenek, azaz: minél szabadabbak; de még ez is mellékkérdés, mert hiszen a fő nem a boldogság, hanem a jó élet.” Békássy Ferenc
A könyv megrendelhető az Írók Boltjából.
G. GY.: Alighanem már 2005 őszén elkezdtünk levelezni Békássy-ügyben, a te zsennyei élményed után, de első leveled, amit archívumomban találtam, mégis csak 2006 március 16-én kelt, Szegeden, ahol egyetemista voltál. Ebben már fölvetetted egy teljes Békássy Ferenc-kiadás tervét, majd az én 1979-ben írt első Békássy-versemet újra közölted egy szegedi lapban. Lehet, hogy már ekkoriban írtam neked a Noel-levelek létezéséről, amit később közösen kiadtunk.
Ennek az interjúnak az apropója, hogy 2020 őszén jelent meg a Savaria University Press kiadásában könyved, amelynek címe „Magyar “apostol” Angliában – Tanulmányok és versek Békássy Ferencről. 1979 szeptember 15-én írtál először a Magyar Nemzetben Békássy Ferencről, akkor ez a könyv egy 40 éves irodalomtörténeti kutatás összefoglalója?
G. GY.: Bizonyos értelemben valóban kutatásaimat összefoglaló könyvről van szó, 18 kisebb-nagyobb írással, sűrű átfedésekkel. Különösen érdekes lehet benne egy esszé Edward Thomas és Békássy kapcsolatáról, illetve az „Apostolok”-nak címzett búcsúlevél, amit Ferenc anyja küldött el G. L. Dickinsonnak, s amit csak nemrég fedeztem fel a cambridgei King’s College archívumában. A kötet tulajdonképpen „körüljárja” a teljes Békássy életművet, igyekszik a lehető legtöbbet elmondani annak angliai részéről.
Mit találnak az olvasók egészen pontosan új könyvedben?
G. GY.: Ebben a könyvben az esszéken kívül öt versem foglalkozik Békássy Ferenccel. Mivel az írások különböző helyeken jelentek meg a szombathelyi Életünktől a szegedi Tiszatájon át a kolozsvári Korunkig, képtelenség lett volna elvárni a jövőbeli kutatóktól, hogy ismerjék a teljes anyagot, amit főként Angliában gyűjtöttem össze, s aminek nagyrészét feleségemmel beledolgoztuk az Alien in the Chapel c. a Skyscrapers kiadónál 2016-ban megjelent angol nyelvű könyvünkbe.
A tanulmányok mellett versek is helyet kaptak. Te is, akárcsak én, filológus és költő vagy. Szerinted megfér egymás mellett ez a kettő?
G. GY.: Nem hiszem, hogy a filológia kizárná a lírát – még T. S. Eliot is írt kitűnő tanulmányokat és a Nobel-díjas Czesław Miłosz is egy teljes lengyel irodalomtörténetet, bár a legfontosabbnak saját költészetét tartotta. A különbség a két tevékenység között részben a szándékosságban, részben a ráfordított idő mennyiségében van:
a költő nem akar okvetlenül verset írni, de a vers „írja magát”, viszont a filológus már megírt műveket elemez, vagy ismeretlen kéziratot tesz közzé, ezzel segítve egy-egy életmű megértését.
Utóbbi értelemszerűen sokkal több időt igényel, mint egy-egy vers megírása.
Békássy Ferenc kapcsán számos legenda él, az egyik, hogy Virginia Woolf barátja volt. Te ezt többször tisztáztad írásaidban, elmondanád, hogy mi ezzel a helyzet?
G. GY.: Bár könyvemben igyekeztem megcáfolni a Woolf-legendát, ez elég nehéz. Bár ismerték egymást, Békássy többször megfordult a Brunswick Square-en, Keynes londoni lakásán, ahol egy emelettel följebb Virginia Woolf lakott, de úgy hiszem, ez megmaradt köszönő viszonynak. Békássy barátkozott Virginia testvérével, Adrian Stephennel, ismerte az Apostol-tag Leonard Woolfot, Virginia férjét, bár nem igen beszélgettek, így Békássy megmaradt „az egyik cambridgei fiúnak” az írónő szemében és viszont: a kétnyelvű költőnek Virginia csak egy „idősebb hölgy” volt, aki kritikákat írogat olyan könyvekről, amelyek őt kevéssé érdeklik. Persze lehet, hogy Noel Olivier Ferenchez írt elveszett leveleiben valahol szó esik Virginia idegbetegségéről, de az biztos, hogy Békássy nem értékelte az Orlando szerzőjének lassan kibontakozó írásművészetét.
Gömöri György és felesége, Mari. Fotó Kaiser Ottó.
Békássy Ferencről azok a hírek is szárnyra keltek, részben a te írásaidnak is köszönhetően, hogy homoszexuális volt. Milyen volt a megítélése a száz évvel ezelőtti Angliában és Magyarországon a homoszexualitásnak? Milyen lehetett melegnek lenni száz éve szerinted?
Gömöri György: Magyar apostol Angliában – Tanulmányok és versek Békássy Ferencről
Első írásom Békássy Ferencről 1979 szeptember 15-én látott napvilágot a Magyar nemzet-ben. Előttem már Gál István foglalkozott több ízben ezzel a különleges tehetségű fiatal költővel, akinek életéről és cambridge-i emléktáblájáról említést tett angliai látogatása során Vas István és újabb hírt adott a müncheni Új látóhatárban nem sokkal később, 1961-ben, az emigráns Cs.Szabó László. Én már kilenc éve tanítottam Cambridge-ben, amikor a King’s College archívumában kezembe kerültek Békássynak John Maynard Keyneshez írt okos és mulatságos levelei, amiket aztán 1980-ban a New Hungarian Quarterly-ben tettem közzé. Az alábbi gyűjteménybe 1979-es írásomat és pár kisebb hozzászólásomat más kutatók publikációihoz nem vettem bele, de sokfelé publikált tanulmányaim mellett az elmúlt 40 évben Békássy-témákra írt verseimet igen, mivel ezek főleg Békássy Ferenc jellemének és leveleinek továbbgondolásából születtek. Átfedések és ismétlések az egyes tanulmányok között elkerülhetetlenek.
G. GY.: A homoszexualitást az 1914 előtti Angliában törvények büntették, így az csak a (magániskolákban nevelkedő) oxbridgei elit kiváltsága volt. Lytton Strachey és John Maynard Keynes megkülönböztették az aktív, fizikai és az ú. n. „platonikus” melegséget, ami kimerült a másik férfi csodálatában, a hozzá fűződő szoros barátság ápolásában. Ilyen értelemben persze Békássy biszexuális volt, de számos férfi barátja közül egyikkel sem volt „viszonya”.
Békássy Ferenc igazán csak egyetlen lányba, a fiús Noel Olivierbe volt szerelmes és ezt nagyon hamar bevallotta első cambridgei mentorának, Keynesnek.
Milyen kapcsolata volt Békássy Ferencnek azokkal barátaival, akik köztudottan homoszexuálisak vagy biszexuálisak voltak? Kik voltak ők?
G. GY.: A később világhírű John Maynard Keynes közgazdásznak imponált a gazdag, jó családból való és művelt Békássy Ferenc, meg is látogatta a Békássy-családot 1912 őszén, de beérte a „platonikus” vonzalommal. A fiatal „Apostolok” közül csak a jóképű Gordon Luce-szal volt Keynesnek viszonya, akit Békássy is ismert és kedvelt, de aki később Burmában megházasodott és gyereket is nemzett. Frank Bliss, Békássy kollégiumi barátja, nem volt homoszexuális, Duncan Grant festőművésznek, Keynes szeretőjének is tetszett Ferenc, de csak 1914-ben ismerték meg egymást és Grant is megtartotta tőle a két lépés távolságot.
Békássy Ferenc összes művét együtt szerkesztettük, és a Szőcs Géza vezette Magyar PEN Club adta ki 2018-ban. A Noel Olivierhez írott leveleket Balogi Virág fordította. Ki volt Noel Olivier?
G. GY.: Noel (aki így írta a nevét, nem franciás kettőspontokkal!) Olivier a négy Olivier lány legfiatalabbika és alighanem legokosabbika, pár hónappal volt idősebb Békássy Ferencnél. A Bedales iskolából ismerték egymást, ott kezdtek el barátkozni. Noelbe négy fiatalember volt már 18 éves korában szerelmes, de őt – más-más okokból – egyik sem vonzotta, különben is 1911-től orvosi diplomája megszerzésére koncentrált. Két költő-udvarlója, Rupert Brooke és Békássy elesett az első világháborúban, ezután Noel férjhez ment egy Harris nevű orvos kollégájához és szült neki öt gyereket. Békássy hozzá írt szép leveleit lánya, Angela őrizte meg és adta tovább nekem és angol Békássy-könyvünk londoni bemutatóján, nagy örömünkre, megjelent és felolvasott Noel mindkét lányunokája is.
Hogyan látod most, 2020-2021 fordulóján Békássy Ferenc megítélését a magyar és angol viszonylatban?
Békássy Ferenc most már benne van a modern magyar irodalom történetében
Grendel Lajos modern magyar irodalomtörténete 2010-ben jelent meg, új kiadása 2017-ben fog kijönni. Az első kiadás 513 oldal, a neves író-irodalomtörténész azt nyilatkozta a DRÓTnak, hogy „még 80-100 oldallal kiegészítem, bővebben szólok Török Gyuláról, Gellériről, Füst Milánról, Cholnokyakról. Vagy 30 íróról, akiknek a zöme benne van az első kiadásban is, csak rövidebben.” A DRÓTon a most készülő modern magyar irodalom történetéből a Békássy Ferencről szóló részt olvashatjátok. Megjelent a 2015.07.15.
G. GY.: Hála Grendel Lajosnak, Békássy neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe, életművét pedig te és jómagam tártuk fel, most már számon tartják őt az első világháború legjobb magyar költői között. Ami az angol megítélést illeti, négy éve megjelent könyvünk (Alien in the Chapel,Skyscrapers) felkeltett bizonyos érdeklődést erről a magyar fiatalemberről, aki Rupert Brooke riválisa és Edward Thomas költő barátja volt és a magyar mellett még három európai nyelven beszélt, állítólag kitűnően.
Szerinted miért fontos, hogy a huszonegyedik század olvasó, gondolkodó emberei megismerjék egy száz évvel ezelőtti fiatalember gondolatait, érzéseit, írásait?
G. GY.: Békássy életművének az az érdekessége, hogy kétfelől lehet megközelíteni: az angol-magyar kapcsolatok, illetve a költői kétnyelvűség felől. Az utóbbi, meglehet, az egyik érdekes témája lesz a 21. századnak, ahol egy Budapesten született, elismert angol költő (George Szirtes) tart Kínában előadást az angol irodalomról és Tamás Gáspár Miklós lányának angolul írt verseit adják ki Nagy-Britanniában. Már többször elmondtam, hogy
Békássy Ferenc angolul írt versei jobban illeszkednek az angol költői hagyományba, mint a magyarba,
leghíresebb versét a pápai huszáriskolában írta 1914 nyarán – angolul. Magyarul írt verseit ma jobban értékeljük, mint Babits annak idején, de még mindig valahol a költői kánon szélén helyezkedik el.
Mi az, ami a Békássy-kapcsán kutatandó és közlendő?
G. GY.: Bár még akadhat feldolgozandó levél Békássyról Cambridgeben, vagy a sussexi egyetem könyvtárában, azt hiszem, ami a költői életmű feltárását illeti, te és én szinte mindent megtettünk ennek érdekében. Akit az életrajzi részletek érdekelnek, vegye kezébe a Savariánál idén megjelent esszégyűjteményemet.
Készítette Weiner Sennyey Tibor
