Az abai polgármester DRÓTnak adott nyilatkozata:
„Nem sok mondanivalónk van az üggyel kapcsolatosan. A műalkotást magánterületre építette fel az önkormányzat még 13 évvel ezelőtt. Az elhelyezése akadályozta a magántulajdonost, hogy kijárjon a közútra. Kérte, hogy vigyük el a területről. Ezzel helyreállt a rend, a magántulajdonost már nem korlátozza az Önkormányzat törvénysértő módon abban, hogy a saját telkén azt tegyen, amit akar. Ezt az alaphelyzetet fordították ki és magyarázták félre, érzékelhetően szándékosan néhányan.
A műalkotás felállítását továbbra is tervezi az Önkormányzat. Ennek előkészítésébe bevontuk a az Aba Római Katolikus Plébániát a mű egyházi témája miatt. Jelenleg a Plébánia hivatalos válaszát várja az Önkormányzat. Ennek ismeretében lesz döntés a műalkotás felállításáról. Kizárólag akkor járulok hozzá a nyilatkozat közléséhez, ha az szó szerint idézik.”
Dr. Mikula Lajos polgármester
DRÓT: Beszélgetésünk központi témája az Abai stációk története. Elmondanád, hogy mikor alkottad ezeket és kinek a felkérésére?
Kő Boldizsár: Az abai stációk készítésének éve – a 2006-os -, nagyon szép időszak volt az életemben. Előzőleg, egy életnagyságú, Szent Márton szobrot kellett készítsek Szombathelyre, egy magánház parkjába, utána pedig a Cseppkő utcai árvaház kertjében állítottunk fel angyalt ábrázoló hintát.
Hatalmas örömmel láttam hozzá az abai felkérésnek, hiszen Krisztus hívő református vagyok,
s Kossa Lajos polgármester úr, nemcsak stációkat szeretett volna Aba számára, hanem emléket akart állítani II. János Pál pápának is, akit én is nagyon szeretek és tisztelek.
DRÓT: Hogy kezdődött ez a munkád?
Kő Boldizsár: Úgy kezdődött, hogy az elektromos művek lecsonkolta 14 db 100 éves hársfának a lombkoronáját, augusztusban (2006-ban), mert túl közel voltak a vezetékhez. Akkor a polgármester elsiratta a fákat, és azt szerette volna, hogy a törzsekbe faragjak stáció jeleneteket.
DRÓT: Ezekbe a kihalt fákba kellett építened a műved?
Kő Boldizsár: Képzeld, hogy igazi csoda történt, valamennyi fa túlélte a vágást, kihajtottak. Ezért javasoltam, hogy 7 fokú létrán állhatnának a fülkék, melyek csak támaszkodnak a fáknak, mintegy tisztelegnek az ő feltámadásuknak, de így nem sértik meg a kérgüket.
A stációkat dombra szokták állítani, amin felfelé sétálva, átélhetővé válik a lelki felemelkedés. A létra is ezt a célt szolgálta, lévén Aba teljesen sík terep, hogy a létrán felmászó, kicsit közelebb kerüljön az éghez.
A fülkék tetejét hasonlóan oldottam meg, mint a háromszög alakú abai templomnál van. Mivel egy kastély előtti, piac melletti térre kerültek a fülkék (tehát nem egyházi területre és megrendelésre), ezért ezek a szobrocskák ehhez igazodtak, sokkal színesebbek, és derűsebbek, mint a templomi változatok.
Az abai stációk, amikor még a helyükön voltak. További képek az interjú alján galériánkban.
DRÓT: Hogyan készültek a stációk?
Kő Boldizsár: Egy évig készítettem őket, minden munka előtt imádkoztam, és aztán hívő áhítattal dolgoztam. Édesapámtól kapott diófából faragtam a 14 Krisztust, a többieket mahagóniból, akácból, tölgyből. A fülkéket egyedileg gyártottam, mindegyiket az adott fa törzséhez igazítottam, Munka közben Liszt Ferenc Stációit hallgattam, s hozzá Barsi Balázs tiszteletes úr magyarázatai segítettek. A munka során nagyon átéltem a történetet, s tele voltam szánalommal, és fájdalommal.
DRÓT: Miben különböznek az általad készített stációk a klasszikus ábrázolásoktól?
Kő Boldizsár: Mivel a klasszikus stációk jelenetei, Krisztus kereszthalálával és sírba tételével végződnek, s ezek a templomi környezetben meg vannak támogatva a feltámadás ígéretével is, a hívek, s a templom által, s itt Abán ez sem volt adott, így az utolsó két jelenetet szokatlanul ábrázoltam. A megfeszített Krisztus itt mosolyog, s nincs is kereszt, csak áldásra emelt kezek. A sírboltba helyezésnél, pedig nem sötét barlangba rakják a lepelbe csavart testet, hanem egy üvegezett fénykapun viszik át, mely mandorla formájú („az egész alakot körülvevő, mandula formájú” – bővebben lásd a Magyar Katolikus Lexikonban itt. – Megj. szerk.), és a feltámadást is belefogalmaztam így. Körülöttük, a dombon ott áll, Máté, Márk Lukács és János, mint Angyal, sas, bika és oroszlán, jelezve, hogy a történet folytatódik.
DRÓT: Milyen környezete volt ezeknek a stációknak?
Kő Boldizsár: A stációk mellé díszjárda is épült, különleges világítással, és egy kör alakú tavacskával, melynek partjára fatáblákon kerültek ki II. János Pál pápa egyetemes gondolatai, melyek pozitívak, és előre mutatóak.
DRÓT: Milyen volt az átadójuk 2007-ben?
„Megható, gyönyörű avató ünnepség volt, a falubeliek szépen kiöltözve, rengetegen eljöttek, Spányi Antal megyés püspök szentelte fel Aba első kálváriáját, s annyira tetszett neki, hogy az egyházi honlapukra is feltette a képeket.”
Kő Boldizsár: Megható, gyönyörű avató ünnepség volt, a falubeliek szépen kiöltözve, rengetegen eljöttek, Spányi Antal megyés püspök szentelte fel Aba első kálváriáját, s annyira tetszett neki, hogy az egyházi honlapukra is feltette a képeket.
DRÓT: Milyen állapotban voltak a bontás előtt a stációk?
Kő Boldizsár: Két évvel ezelőtt felújítottuk a fülkéket, lefestettük a kopásokat, melyekből hál istennek volt bőven, a környék fiataljai gyakran használták. Mi családilag is, minden húsvétkor lejártunk ide, zenészekkel, barátokkal végigimádkoztuk Krisztus szenvedéstörténetét.
DRÓT: Hogyan értesültél arról, hogy mi történik az abai stációkkal?
Kő Boldizsár: Mint később kiderült, az újonnan megválasztott polgármester már korábban is jelezte, mennyire nem tetszik neki a munkám, egyenesen felháborítónak tartja. Éppen a füzéri vár alá, az erdőben állítottam tavaly nyáron egy Fehérlófia meseteret, mikor a facebookra feltett fotókból értesültem, hogy az új polgármester lebontatta a szobraimat.
DRÓT: Mi lett volna szerinted, aminek történnie kellett volna a bontás során?
Kő Boldizsár: A jog pontosan rendelkezik egy műalkotás áthelyezésének hivatalos módjáról. Ha a falu úgy dönt, rossz helyen vannak a szobrok, akkor értesíteni kell a művészeti testületet, itt a MANKot, és a művészt, vagy annak örökösét.
Egy 13 éve álló alkotásnál, amely direkt az adott helyre készült, a művész hozzájárulása nélkül nem bontható le semmi, a szerzői jog súlyos megsértése nélkül.
Szerzői jogokkal foglalkozó barátom azt javasolta, tegyek rendőrségi feljelentést ismeretlen tettes ellen, ebben az esetben ez indokolt lett volna.
DRÓT: Miért lett volna jó, ha megkeresnek?
Kő Boldizsár: Ha megkerestek volna,
segíthettem is volna, például, hogy nem kell a létrákat a talajszinten elvágni, elég kiásni, hiszen direkt nem betonoztam őket, s így elkerülhető lett volna az is hogy sok fülke le is tört a lábról.
Megkeresésünkre a polgármester biztosított minket, csak azért bontották le, mert magánterületre épült, és zavarta a tulajdonosokat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a központban, a polgármesteri hivatal mellett van egy kastélyépület, melyben most egy bolt működik, előtte, az autóút mellett álltak a stációk, s a murvás parkoló tele van minden nap mobil piacozókkal, ez valahogy magánterület. De hogy fizikailag a szobrok senkinek nem voltak útban az biztos, s hogy nem is lesz a helyén semmi, az is biztos. A három tulajdonosból, ketten nem is tudtak az intézkedésről, ez kissé gyanús volt, de jó, kicsit megnyugodtunk mikor a polgármester elmagyarázta, csak új helyszínt keresnek neki, s addig betámasztották a traktorhangárba.
Az abai stációk lebontva. További képek az interjú alján galériánkban.
DRÓT: Ezt válaszolták a MANK levelére is?
Kő Boldizsár: Ugyanezt válaszolta a MANK kérdő levelére is, de a polgármesteri facebook oldalon már arról írt, Károly atyával inkább egy „igazi” stációt állítanának, amit az egyházi katalógusból választanának. Közben, a katolikus egyháztól állásfoglalást kért, arra számítva, hogy ők is utólag leminősítik majd az alkotásokat, amiket korábban felszenteltek, majd mivel választ sem kaptak, így megelégedtek a helyi pap véleményével, aki bár az avatáson lelkesen asszisztált, és a 13 év alatt egyszer sem tett kifogást a szobrok ellen, most mégis elítélte azokat.
DRÓT: Hol tartunk szerinte most az ügyben?
Bognár Károly abai plébános nyilatkozata
„Valóban megkaptuk az önkormányzat levelét. A katolikus képviselő-testülettel egyeztetünk a napokban, s annak függvényében fogunk dönteni a kálvária sorsáról. Természetesen maga a kálvária formaiságában, szellemiségében nem tud bekerülni a templomkertünkbe, hiszen a templom egy műemlék környezetbe helyezett építmény, oda tehát nem illik egy ilyesféle, modern alkotás – szögezte le az atya, aki hozzátette, formavilágában nem is nevezné az abai művet keresztény katolikus kálváriának. Elkészültének idejében elfogadták a város vezetésétől, mivel akkori tagjainak nagy része református volt, így ennek tudható be a speciális formavilág. Végezetül elmondta, szeretnének egy kálváriát olyan képi világgal, amely egy katolikus ember számára elfogadható – ám mindez csak a templom épületének felújítását követően valósulna meg.”
Kő Boldizsár: Eljutottunk oda, egy év alatt, hogy az önkormányzat jogtalanul lebontotta tulajdonjogi helyzetre hivatkozva, és fel sem állítja többet, a helyi pap véleményével takarózva. Azt nyilatkozták, hogy el fogják sok pénzért adni, mert értékesnek ugyan nem tartják, de nekik sok pénzükbe került. A járdaépítés, dísztó készítés, világítás és egyéb költségeket is a szoboreladásból szeretnének visszanyerni.
DRÓT: A polgármester DRÓTnak tett nyilatkozatában azt állítja, hogy a részleteket idézek: „A műalkotást magánterületre építette fel az önkormányzat még 13 évvel ezelőtt. Az elhelyezése akadályozta a magántulajdonost, hogy kijárjon a közútra. Kérte, hogy vigyük el a területről. Ezzel helyreállt a rend…” – Te erről mit gondolsz?
Kő Boldizsár: A stációk a nagy úttal párhuzamosan, hatalmas fák tövében álltak, fizikailag a gyalogosokat sem akadályozták semmilyen mozgásban. A tulajdonos biztos, hogy nem tudja semmire sem használni az így visszanyert területet, a stációk miatt épült járda sem folytatódik, így a gyalogosok az úttesten közlekednek.
DRÓT: Továbbá a polgármester úr azt mondja, hogy „A műalkotás felállítását továbbra is tervezi az Önkormányzat. Ennek előkészítésébe bevontuk a az Aba Római Katolikus Plébániát a mű egyházi témája miatt. Jelenleg a Plébánia hivatalos válaszát várja az Önkormányzat. Ennek ismeretében lesz döntés a műalkotás felállításáról.” – Erről te mit tudsz?
Kő Boldizsár: A helyi pap már nyilatkozott a Feolban, nem fogják visszaállítani. A mostani polgármester már képviselőként agitált a stációk lebontása mellett, mert az utolsó fülkét erkölcstelennek hiszi, és a többit sem szereti. Szóval nincs miért felállítsák, és azért bontották le, mert az új polgármester nem szereti. Minden más az ügyben csak takarózás.
Jelenleg, azért nem semmisítette még meg, mert nagy az érdeklődés iránta, és felmerült benne, hogy eladja.
Ha ez megtörténik, az egy precedens, hogy így kell bánni a szobrokkal, az új polgármester ledöntheti, learathatja őket, azt eladja, mint a barackot.
Ami nekem még fájóbb, hogy az „Emlékezés ösvényét” elbontották, amely II. János Pál pápa emlékhely is volt, a nagy tanítóra is emlékeztünk itt, táblákon elhelyezett gondolatai által.
Egy beszentelt teret, bontás előtt le kell szentelni, minimum ki kell találni, mi legyen vele. Az önkormányzat tervet nem készített, ők csak bontani akartak, hogy eltüntessék az előző nyomait.
DRÓT: Mi lenne a legjobb, ami az abai stációkkal történne szerinted?
Kő Boldizsár: Sok település jelezte, szívesen felállítanák a munkáimat, ha már Abán nem maradhatnak, én ennek örülnék a legjobban.
Szívesen segítek az újra felállításban renoválásban ingyen is.
Az abai stációk egy komolyan vett nagy munka, egy éven át az életemben csak ezt csináltam. Személyesen átélt fülkék, jelenetekkel, melyben belefaragtam Édesapámat, Kő Pált, Édesanyámat Péterfy Gizellát is, akik egy éve költöztek át a Mennyországba. Remélem újra felállíthatjuk őket egy olyan helyen ahol megbecsülik.
Készítette: Weiner Sennyey Tibor
