Igazán rossz vogon verset írni nagyon nehéz, jót lehetetlen. Véget ért a DRÓTon a Vogon Versek Versenye, szerte a galaxisból több milliárdan megpróbálkoztak a lehetetlennel és beküldték förmedvényeiket.
A DRÓT online összművészeti és társadalomkritikai alkotói portál – ahogy arról a Tilos Rádió, az ATV és mások korábban hírt adtak – alkotópályázatot írt ki vogon-versek megírására. A legeslegjobb legrosszabb vogon-verset a DRÓT főszerkesztője olvassa fel az Magyar Kétfarkú Kutya Párt által, 2017 augusztus 19-én szervezett Felcsúti Űrállomás ünnepélyes avatóján és kilövik az űrbe (mármint a verset, nem a főszerkesztőt, bár még az is lehet).
A versek vogonságát elbírálta a Közép-Galaktikus Művészet-Manipuláló Tanács, az Intergalaktikus és Kárpát-medencei Vogonképző oktatói, az Azgót Írószövetség, az Azgót Költők Új Takonykoszorús Nagymestere: Förtelmes Berregh (személyesen!), és a DRÓT alkotó szerkesztői. Ám mindez nem volt elég, az olvasók segítségét kellett kérni, mert a bírálat alatt a KGMNT feloszlott, mint a dög Charles Baudelaire versében, az Intergalaktikus és Kárpát-medencei Vogonképző oktatóinak kifolyt az agyuk a fülükön, az Azgót Írószövetség megsemmisült, Förtelmes Berregh pedig példátlan módon lemondott a Takonykoszorús Nagymesterségről. Végül a DRÓT alkotó szerkesztői meg inkább elmentek nyaralni. Végül 161.161.161 olvasói szavazat alapján döntöttek.
Minden pályázó egy (legfeljebb kettő) vogon-verssel pályázhatott, amelyek nem haladhatták meg az Óda a Kis Csomó Zöld Dagadékhoz, Melyet A Hónom Alatt Leltem Egy Nyári Reggelen című poéma hosszúságát, de legalább el kellett érniük Prostatikus Vogon Jeltz költeményének színvonaltalanságát.
A Vogon Versek Versenyén végül csak nyolc verset tartott a finnyás zsűri elég rossznak, amelyek megfeleltek ezeknek az irtózatos pályázati kiírásoknak is. A DRÓT honlapján valamennyit végig lehet szenvedni és augusztus 18 éjfélig lehetett savazni, hogy melyik a legeslegrosszabb.
Most néhány továbbjutó förmedvényéből kiemelünk egy-egy meghatározó részletet.
Szabics Péter „Himnusz a hősöknek” című rettenete azt próbálja érzékeltetni, hogy milyen egy himnusz a hősöknek. Sikertelenül. Idézzünk fel egy förtelmes részletet:
Nyálkás Méhedből torz fattyak robbanak.
Ahogy pörge visszaszámlálás előttre.
Vörösen izzó feszülő pattanás.
Olyan az én eredékes tömlő szívem már,
fanyar görcs a buggyanó bélcsatornán.
Büszke történelmünk kilövel!Oh ,mily boldog már és tátva áll.
Ez a foszló lepedéktől fojtós száj.
Ti már hősök ott fent…
a végtelenbe Űrbe ürültök.”
Enyedi Böbe vogonköltőnő „Köszi Tibi, és mindenki! Én már remekül szórakozom” című költői pörsenésének címével már jól mutatja, hogy abban a korrupciós előnyben bízik, hogy a szerző ismeri a főszerkesztőt és nagyon kedvelik egymást. Ez igazi vogonra vall. A vers is magáért beszél:
„Mindazonáltal a virganxi mátyusz már látható:
közeledvén s tova el spartunker brityfalatty, mazsolás.
S ilyen kvarkalap még sosem, nemhogy eztán
na de most!”
Nagy László Arany János mélységeibe emelkedett:
Megvárd pipál, markol, zihál
péknek való mokány:
Vad kánon, hugy-gond, penny vér
A lenti hal-tokány.Na ne vót golyó és körbe jó?
Heverőin a tű fölér?
Kasztrált-e a felöltözés,
A táltos combig ér?S a vér, a hírbe kapta vér,
Ma boly, bontok-e hajt,
Kint a dalon, s hinta malom,
Tejet likába majd?
Mindez csak néhány ízelítő a kortárs vogon líra legocsmányabb, legrosszabb, borzalmasabb lírai pörsenéseiből pár részlet. A többit a DRÓTon nyöghetitek végig.
Az önfelszámoló zsűri és a lelkes közönség végül Veres Tamás „Az űrhajósok érzéseiről, miután bablevest toltak az arcukba és kilőtték őket a felcsúti űrállomásról” című irtózatát tartotta a legjobb legrosszabbnak:
Veres Tamás. Az űrhajósok érzéseiről, miután bablevest toltak az arcukba és kilőtték őket a felcsúti űrállomásról
Az űrhajósok prityákolva prattyogtatták
nyirványaikat, ahogy átbrocskáztak a puntyán,
amely kettéfroszványozza a Fuszkát és a
minyhetetlenül flasznyos tágványt. A felcsúti
csattogány néhány blesznyije még ott csudrázott
alattuk. Mint egy füsznyegő fosztrigény, úgy
klisznyogott a klumhász a szirkájuk szumgáján.
Milyen drünytögő astározást lumjásztak, amikor
őket gutszorgászták ki a viszterézésre! Keszteres
grumbokokat kellett pliszturniuk, hogy ők
jumkolhassák meg a Felcsúton történt
kihutnyákozás után a flasznyos tágványt.
