„A két legmesszebbi fűszál közt” – Farkas Alíz versei
„a két legmesszebbi fűszál közt kifeszítve lebegek /
csettint a magány, és lezuhanok /
mélyre húz a föld, ahogy ragyog /
mélyebbre az érzés, hogy vagyok”
„a két legmesszebbi fűszál közt kifeszítve lebegek /
csettint a magány, és lezuhanok /
mélyre húz a föld, ahogy ragyog /
mélyebbre az érzés, hogy vagyok”