– Aki nyitott szemmel jár az országban, az elmúlt években egy fenyegető válság tüneteit látja kibontakozni – nyilatkozta a Drót-nak Jurisics. –
Immáron tizedik éve alig növekszik az oktatási alrendszer részesedése a GDP-ből, ami hamarosan komoly problémák forrása lehetne.
A pedagógusok bérszínvonala világviszonylatban a 9., az egyetemi oktatóké a 11. helyre csúszott vissza egy évtized alatt, lassan előáll az a helyzet, hogy nem hozzánk érkeznek például a kanadai vendégoktatók, hanem innen vágynak majd a tengeren túlra. Több vidéki egyetem is kikerült a Top 50-ből, ami egyenes következménye annak, hogy az öt évvel ezelőtti átfogó kutatóközpont-fejlesztési program lecsengése óta az egyetemek többségén nem zajlottak komolyabb minőségi fejlesztések.
A közoktatás helyzete sem rózsás.
Vannak olyan vidéki általános iskolák, ahol 3 évesnél idősebb notebook-okon próbálják a diákok elsajátítani az alapvető információkeresési ismereteket! Diákok ezrei fejezik be a középiskolát úgy, hogy még a Köztársaság nyelveit sem beszélik felső fokon, 2-3 idegennyelvvel próbálnak nekivágni a felsőfokú tanulmányoknak! Sorolhatnám a problémákat napestig, de nyilván felesleges. A lényeg, hogy a 24. órában vagyunk, ezért is tartom óriási jelentőségűnek ezt a széles konszenzussal elfogadott programot, mely hozzásegíthet bennünket nemzetközi hírünk és versenyképességünk megőrzéséhez.
Csatlakozott a miniszter optimizmusához a kerekasztal résztvevőinek túlnyomó többsége is. Kovács Aladár, a Csoportmunka Alapítvány ügyvivője nagy örömmel újságolta a Drótnak:
– Egy évvel ezelőtt azzal a céllal regisztráltuk Alapítványunkat az oktatási kerekasztalra, hogy lehetőség szerint minél több szinten sikerüljön beépíteni az oktatási rendszerünkbe a csoportmunkát. Nyilvánvalóan idejétmúlt az a modell, amikor a diákok egyedül próbálnak ismeretekhez jutni, azokat feldolgozni, rendszerezni, saját munkájuk során alkalmazni.
Kőkorszaki az a rendszer, ahol a diákok ülnek az órákon, hallgatják a tanáraikat, aztán otthon a tankönyveket és a jegyzeteket lapozgatva biflázzák a tananyagot.
Ez egyszerűen nem hatékony, az életben mindenhol csapatmunka van, az iskoláknak is erre kell nevelni. Együtt gondolkodni, közös projektmunkákat végezni, ahol mindenki kamatoztathatja a saját adottságait. Óriási meglepetés volt számunkra, hogy milyen pozitívan viszonyult a Kormány és a többi szereplő is a benyújtott javaslatainkhoz – a csoportmunka alapú oktatás nem csak hogy bekerült a programba, de annak kimondottan központi eleme lett, az általános iskola első osztályától kezdve a felsőoktatásig minden szinten a csoport-alapú modell lesz domináns 2020-ra.
A jelentősebb társadalmi szereplők közül egyedül a Gyáriparosok Országos Szövetségének képviselői távoztak a tárgyalásokról elégedetlenül. Vaszilij Antonescu elnök és tanácsadói a kerekasztal ülésein szerették volna érvényre juttatni álláspontjukat, mely szerint mind a szak-, mind a felsőoktatási képzésben el kellene mozdulni egy gyakorlatiasabbnak mondott, a gazdaság igényeire közvetlenebbül reflektáló képzési rendszer felé.
– A GyOSz képviselői kiforrott, komoly koncepcióval rendelkeztek ugyan, ez azonban szerintem – és lényegében minden más részt vevő szerint – nem lehet egy XXI. századi oktatás alapja. Egy modern, évről évre változó világban nem csinálhatunk az iskoláinkból középkorias ízű tanoncneveldéket – mondta a miniszter Antonescu-ék tervezetéről. – Az oktatási rendszert ma pontosan ellenkező irányba kell elmozdítani –
minél átfogóbb ismereteket, kompetenciákat tanítani a fiataloknak. Ez a hosszú távú verseny- és életképességünk záloga.
(DRÓT)
